3.091
 
 

KULTÚRHORROR

“Pedig minden olyan szépen és világosan indult.”

Mélyi József, 2008

A hazai tervezői szakmák körében már régen megfogalmazódott az igény egy, a közönség előtt is nyitott szakmai intézményre.
Semmi különös, csak valami olyasmi, ami egy csomó (mellesleg: különösen most, a válság közepén olyannyira irigyelt) gazdaságilag és kulturálisan fejlett országban már évtizedek óta segíti elő a gazdaság és a kultúra fejlődését. Design- vagy dizájn-, vagy még magyarosabban formatervezési központnak hívják a típust, amely bevált például Dániában, Kanadában, Nagy-Britanniában és még sok más helyen – ahol megcsinálták. Nálunk csupán azért nem vált be, mert itt nem sikerült megcsinálni. Közpénz és közügy az ablakban: immár hat-hét éve folyik a nekirugaszkodás, a halogatás, az ígérgetés, az adminisztratív huzavona az állammal, államigazgatással, hatóságokkal. És – mindazok részéről, akik legjobb meggyőződésük szerint hisznek benne és fontosnak tartják – a szélmalomharc.

„Pedig minden olyan szépen és világosan indult” – idézzük újra Mélyi Józsefet. Volt egyszer egy Európa-terv, és annak egy, a kultúra modern felfogásáról tanúskodó pontja, amely szerint a világszerte működő designcentrumok - például az ötvenes években létesült, máig mintaként szolgáló londoni - mintájára Magyarországon is létrehoznak egy formatervezési szolgáltató és tájékoztató központot. Kormánydöntések születtek, a feladatok ellátására 2003 végén a Magyar Szabadalmi Hivatal és a kulturális tárca megalapította a Design Terminál Kht.-t, a designcentrum számára kijelöltek egy központi fekvésű, s amúgy is rekonstrukcióra szoruló műemlék épületet, és az új kulturális-gazdasági létesítmény indításához hozzárendelték a szükséges forrást, a végrehajtáshoz pedig az első határidőt. Aztán a másodikat, a harmadikat, és így tovább.

Igaz, sok évi csúszással, maga az épületfelújítás megvalósult. A tervezői szakmák képviselői mégsem használhatják.

Hat év, 700 millió forint, eddig eredmény nélkül: sajtóbeszámolók segítségével idézzük föl egy magyar kultúrhorror történetét.

---

2003. 02. 13

Magyar Hírlap

Tölgyesi Gábor

Tér a hazai formatervezésnek

Még nem tudni, mikor nyílik és mibe kerül a miniszterelnök által bejelentett designcenter, de az biztos, hogy a kht. formában működtetett intézmény koncepcióját Bendzsel Miklós és Pohárnok Mihály készíti. Magyarország utolsó Bauhaus épülete, az Erzsébet téri buszpályaudvar lesz a magyar formatervezés centruma, amely az Európa terv keretében valósul meg.

A hazánkba települő multinacionális cégek kezdetben saját designereikkel dolgoztattak, ám hamar rájöttek, az arculatformálásban és ipari formatervezésben egyaránt európai színvonalú elvárásoknak tudnak megfelelni a magyar szakemberek is. Jelenleg mintegy háromezer designer dolgozik hazánkban, de munkáikat, a magyar formatervezés sikereit egyelőre csak egy szűk kör ismerheti. Az Iparművészeti Egyetem formatervező növendékei évek óta különféle nemzetközi versenyek előkelő díjait vehetik át, az iskola tavaly külön bemutatkozási lehetőséget kapott St. Étienne-ben.

Az Európa terv keretében, a kulturális és az oktatási tárca pályázata nyomán a kortárs formatervezők most folyamatos megmutatkozási lehetőséget, valamint szakmai műhelyt kapnak az Erzsébet téri buszpályaudvar épületében.

A designközpont szakmai és beruházási programja még tervezési folyamatban van, ezért sem a megnyitásának időpontjáról, sem az épület átalakításának költségeiről nincs információ. Valószínűleg csak az épület belső tereit kell kibontani, ami nem jelent nagy kiadást - mondta Schneider Márta, az NKÖM helyettes államtitkára.

Az elképzelések szerint a designközpont fenntartója a Magyar Formatervezési Tanács által javasolt kht. lenne. Az intézmény koncepcióját a Magyar Szabadalmi Hivatal és a formatervezési tanács elnöke, Bendzsel Miklós, valamint a designcenter vezetője, Pohárnok Mihály formatervező dolgozta ki. Pohárnok volt többek között a házgyári konyhaprogram egyik kidolgozója, amely nyomán a designcentert és az Ipari Formatervezési Tanácsot hívták életre.

---

2003. 03. 16.

MTI

Kormányülés Lovasberényben az Európa-tervről

Az Európa-terv végrehajtásáról tanácskoztak a kormánytagok vasárnap késő estig, a kabinet kihelyezett ülésén Lovasberényben… A kormányszóvivő - a miniszterek beszámolóira hivatkozva - közölte: elkezdődött az Erzsébet térre tervezett Magyar Dizájn Központ megvalósítása. Mint mondta, az ezzel kapcsolatos koncepció kidolgozása - a formatervezési tanács szakembereivel közösen - folyamatban van.

---

2003. 05. 03

Népszabadság

N. Kósa Judit

Kihalt buszpályaudvar

Májusban kormány-előterjesztések készülnek

A kormányfő az Európa-terv kulturális programján belül jelentette be, hogy a hajdani Erzsébet téri buszpályaudvar ma nagyrészt kihasználatlanul álló, műemlék épületében hozzák létre az úgynevezett dizájncentrumot. A szervezés már megkezdődött, de a megvalósítást egyelőre több körülmény is hátráltatja.

Mint Ács Tamástól, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkárától megtudtuk, e pillanatban még a műemlék épület tulajdoni helyzete sem tisztázott. A Könyves Kálmán körúti létesítmény elkészülte óta eredeti funkcióját vesztett buszpályaudvar továbbra is a Volánbusz Rt. vagyonában szerepel, és kormánydöntésre van szükség ahhoz, hogy kikerüljön onnan. A helyettes államtitkár meglátása szerint az lenne a jó megoldás - a tárca ezt proponálja az előterjesztés tervezetében -, ha az ÁPV Rt. az épületet kiemelné a privatizáció előtt álló cég ingatlanai közül, és átadná a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak.

Mindazonáltal rendezni kell a volt pályaudvaron helyiségeket bérlő Blaguss ügyét is, hiszen az idegenforgalmi céggel hosszú távú szerződést kötött a Volán. Ács Tamás az esetleges kompenzációk, valamint az épület felújításának és kulturális célra való átalakításának költségeit 600-700 millió forintra becsüli.

Ha a tulajdoni viszonyokat rendezik, megnyílik az út a tervbe vett intézmény megvalósítása előtt. Schneider Márta, a kulturális minisztérium helyettes államtitkára kérdésünkre elmondta: az oktatási és a gazdasági tárca, valamint a NKÖM egyetért abban, hogy egy komplex intézményt, de nem klasszikus közgyűjteményt kell létrehozni az Erzsébet téren. Az épületből a kortárs formatervezés kiállítóhelye, szakmai centrum, információs bázis és a jövő iparművészeinek gyakorlóterepe válhatna. A tervet abban a közös kormány-előterjesztésben fogják megfogalmazni, amelyet a három tárca e hónapban készül a kabinet elé terjeszteni. Schneider Márta ugyanakkor jelezte: a szakmai programon már hosszabb ideje dolgozik a Magyar Formatervezési Tanács és Pohárnok Mihály alkotóművész.

Ha megszületnek a szükséges előterjesztések, és rendeződik a pályaudvar tulajdonjoga, ki lehet írni az építészeti tervpályázatot. A jelenlegi elképzelések szerint a majdani intézményt egy e célra létrehozott közhasznú társaság működtetné. Az Erzsébet téri gödör sorsának függvényében akár az is elképzelhető, hogy a két - egyelőre csak gépészetileg összeláncolt - helyszín együttműködve szolgálná a modern kultúrát. Határidőkről viszont egyelőre nincsen szó.

A város központjában, három metróvonal találkozásánál lévő épületre a buszok elköltözése után az idegenforgalmi szakma is szemet vetett. Réthly Ákos turisztikai menedzser Budapest Szíve projektje egy többfunkciós idegenforgalmi központ létrehozását célozza: információs bázissal, jegyirodákkal, a hajdani csomagteraszon kávézóval, lejjebb mosdókkal és csomagmegőrzővel. Bár a szakmabeliek ideális megoldásnak tartják a buszpályaudvar ilyen hasznosítását, a terv nem kapott kormányzati támogatást.

---

2004. 02. 12.

Magyar Hírlap

Tóth Tamás

A magyar dizájn ugródeszkái

…Elsőként a jelenlegi kormány Európa tervében hangzott el, hogy az Erzsébet téri egykori Volánbusz-pályaudvar várótermében egy formatervezési központot kívánnak létrehozni. 2003. december közepén megszületett az a kormányhatározat, amelynek értelmében létrejött a leendő dizájnközpontot működtető Design Terminál Kht., alapítója kétharmad-egyharmad arányban a Magyar Szabadalmi Hivatal, illetve a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. Az alapító okiratot kedden írta alá Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal és a Magyar Formatervezési Tanács elnöke és Hiller István kulturális miniszter.

A formák pályaudvara

Bendzsel Miklós lapunknak elmondta, hazánkban csupán 2001 és 2002 környékén ismerték fel, hogy "a dizájn az innováció arca. A magyar gazdaság mindmáig elmaradott ezen a téren. Nem csomagoljuk jól a tartalmat, pedig még nálunk is – az ár és a teljesítmény után – harmadik szempont a vásárlásban a külcsín". Nemzetközi adat, hogy az üzleti kudarcok okáért mintegy 80 százalékban a design elhanyagolása tehető felelőssé. Eme hiányosságok orvoslására jött létre 2002-ben a Magyar Formatervezési Tanács, amelynek egyik feladata, hogy a gazdasági, az oktatási és a kulturális minisztériummal karöltve kezdeményezze a hazai formakultúra támogatásához szükséges intézmények létrehozását, s ezáltal elősegítse a hazai formatervezés fejlesztését, támogatását. A szervezet olyan szakembereket tudhat tagjai között, mint Droppa Judit, az Iparművészeti Egyetem rektora és Lengyel István, az egyetem formatervezési tanszékének vezetője.

A Design Terminál Kht. lesz a működtetője a hasonló nevű Erzsébet téri intézménynek, amely a magyar formakultúra leendő szellemi központjaként elsősorban a vállalkozókat hivatott összehozni az alkotó elmékkel. A hely a főváros kulturális kínálatának új színfoltja is kíván lenni: a működtetők tervei szerint – elsősorban a tavaszi és az őszi fesztivál programsorozatába ágyazódva – rangos külföldi kiállításoknak adnak majd otthont. Emellett egyfajta műhely-szellemű designer-továbbképzést is szeretnének folytatni, s bár még jó ideig egy másik irodában működnek, már az idei őszi fesztiválra olyan akciókat kívánnak szervezni, mint a designhét, amelynek során mintegy zarándoklatként kalauzolnák el az érdeklődőket a város különleges helyeire és látványosságaihoz, megidézve többek között Moholy-Nagy Lajos, Rubik Ernő és a bútortervező Molnár Farkas munkásságát.

Vállalkozók és alkotók

Fontosnak tartják továbbá, hogy a főváros nagy közlekedési és építészeti jellegű fejlesztéseinek tervét – például a 4-es metró állomásterveinek formakultúrával összefüggő részleteit – közszemlére tegyék az új Erzsébet téri létesítményben. Bendzsel Miklós elmondta, a Design Terminál idei, 80 millió forintos működési költségének felét a Magyar Szabadalmi Hivatal állja, további 10-10 millió forintot az érintett három minisztérium ad, a maradékot pedig vállalkozói tevékenységből remélik biztosítani. Az alapítók azt remélik, hogy az első három év végére a vállalkozási bevétel elérheti a teljes büdzsé 30-40 százalékát.

Ács Tamás, az NKÖM beruházásokért felelős helyettes államtitkára szerint az új formatervezési központ állami beruházásként valósul majd meg, átadására 2005 végén vagy 2006 első negyedévében kerül sor. Az 1947-ben műemléknek nyilvánított ingatlan jelenleg még a Volánbusz Rt. tulajdona. Ha magáért az ingatlanért nem kell fizetni (a jelenlegi helyzetben ez látszik valószínűnek), akkor az átalakítások, a homlokzat felújítása és a két épületrész közötti tér üvegfallal történő lezárása ötszázmillió forintba kerül majd.

---

2004. 07.21.

Népszabadság

N. Kósa Judit

A Millenárison kap helyet a dizájnközpont

Mégsem az Erzsébet téri buszpályaudvar műemléképületébe, hanem a budai Millenáris Park egyik csarnokába kerülne a Magyar Design Központ a kulturális tárca legújabb tervei szerint.

A döntés már csak azért is meglepő, mert a kormányzati portálon továbbra is változtatás nélkül szerepel a miniszterelnök tavaly februári bejelentése, mely szerint az Európa-terv keretében megnyitandó új intézmény helyszíne a belvárosi Erzsébet tér; sőt azt is ígérik, hogy május elsején, a csatlakozás alkalmából leteszik az alapkövét. A központ megteremtésére létrehozott Design Terminál Kht. vezetője, Pohárnok Mihály meglepetésének adott hangot, amikor lapunktól értesült a hírről.

Az elképzelésről Kovács Kálmán informatikai miniszter tájékoztatta első ízben a sajtót, amikor vasárnap délután bejárást tartott a Millenáris Parkban. A Népszabadság kérdésére a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának sajtóirodája hétfőn megerősítette: valóban az a terv, hogy a designközpont a Millenárisra kerüljön. A tárca szándéka szerint az Erzsébet téri buszpályaudvar valamilyen "más kulturális célt" szolgálna a későbbiekben.

---

2004. 08. 18.

Sajtótájékoztató a kormány 2004. augusztus 18-i üléséről

Gulyás Erika szóvivő

A kormány a mai ülésén döntött a Magyar Designközpont létrehozásáról a Budapest, V. kerületi Erzsébet téren lévő autóbusz-pályaudvar épületében . Az előzményekről: én úgy gondolom, hogy nagyon sokan emlékeznek rá, a kormány még az Európa Terv bejelentésekor megfogalmazta, hogy Magyar Design Központ létrehozásának első lépéseként jóváhagyja a Design Terminál Formatervezési, Tájékoztató és Szolgáltató Közhasznú Társaság megalapítását, az volt tehát akkor az első lépcső. Ez a kht. hivatott arra, hogy kialakítsa a Design Központ Tájékoztató és Szolgáltató Centrumot.

A folytatásról döntött tehát a kormány a mai ülésén, mégpedig arról, hogy a Magyar Design Központ létrehozását segítve átadja az V. kerületi Erzsébet téren található, jelenleg még mindig üresen álló autóbusz-pályaudvar épületét vagyonkezelésbe ennek a kht.-nak. Azt, hogy ez pontosan milyen formában történjen meg, arról szeptember közepéig születik döntés. Ebben a pillanatban ugyanis két variáció van terítéken, és a leggyorsabbat szeretné megtalálni a kormány, a leggyorsabb megoldási lehetőséget, hogy a Design Központ kialakítása minél gyorsabban megkezdődhessen.

Én azt gondolom, hogy sok mindent érvként föl lehet sorakoztatni a mellett, hogy erre a Design Központra miért van szükség. Nemcsak azért, természetesen, mert ez egy műemlék épület, amely évek óta funkciótlanul és üresen áll, hanem azért is, mert a magyar formatervezőknek, a magyar formatervezési kultúrának ebben a pillanatban nincs olyan központja, amely nemcsak egy visszatekintő kiállítás-sorozat megjelentetésére alkalmas, hanem például alkalmas arra, hogy azok a kis- vagy középvállalkozók, akik ezen a területen érintettek, és nemzetközi porondon is szeretnének megjelenni, azok kapjanak egy bemutatkozási lehetőséget.

---

2004. 08. 18.

NAPI GAZDASÁG online

Sebők Miklós

Döntött a kormány: dizájnközpont és Sztálin-szobor

A Gödör melletti műemlék buszpályaudvarban lesz a Magyar Designközpont, a Sztálin-szobor rég kihűlt helyére pedig 56-os emlékmű kerül. Az Erzsébet téri volt buszpályaudvar épületét kapja meg a Magyar Designközpont - döntött a kormány. A Design Terminál Kht. által üzemeltetett intézményben a formatervezéssel foglalkozó magyar kis- és középvállalkozások kaphatnak bemutatkozási lehetőséget.

---

2004. 08. 18.

MTI és magyarorszag.hu

Magyar designközpont lesz az Erzsébet téren

Magyar designközpontként fog működni 2006-tól a főváros Erzsébet terén lévő, jelenleg üresen álló volt autóbusz-pályaudvar épülete. Erről a kormány szerdai budapesti ülésén döntött.

"A kormány vagyonkezelésbe adja át a műemléképületet a Design Terminál Formatervezési Tájékoztató és Szolgáltató Közhasznú Társaságnak" - mondta a kormány ülését követő sajtótájékoztatón a kormányszóvivő.

Gulyás Erika közölte: szeptember közepéig születik meg a pontos forgatókönyv az átadás mikéntjéről.

A műemléképület egyik (volt indulási) részében a tervek szerint kiállításokat tartanának, könyvtárat működtetnének, valamint irodahelységeket alakítanának ki. A másik (érkezési) oldalon cukrászda, kávéház, esetleg étterem jöhet létre.

A szóvivő elmondta: a kormány álláspontja szerint az Erzsébet téri épület jól szolgálná a formatervezési kultúra fejlesztését, emellett segítene a kis- és középvállalkozásoknak a piacszerzésben.

A designközpont létrehozására szeptember 15-ig ír ki tervpályázatot a kancelláriaminiszter; a központ várhatóan 2006 első negyedévében készül el.

---

2004. 09. 22.

Napi Gazdaság

Domokos Erika

Formatervezést és tanácsadást is kínálnak majd a kkv-knak és az önkormányzatoknak

Várhatóan októberben írják ki az Erzsébet téri designközpont tervpályázatát

Az Európa Tervben is szereplő Magyar Design Központ tervezésére még az ősszel pályázatot hirdet a kancellária. A magyarországi formatervezés régóta tervezett és hiányolt információs és szolgáltatási centrumának megvalósításába magántőkét is bevonnának.

Az ingatlan tulajdonviszonyainak rendezése után várhatóan még októberben, de legkésőbb novemberben kiírja a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) az V. kerület, Erzsébet téri volt Volánbusz-pályaudvar helyén kialakítandó Magyar Design Központ tervezésére szóló pályázatát - tudta meg lapunk Horn Gábortól, a MeH politikai államtitkárától. Egyre sürgetőbb a megvalósítás, hiszen a központ létrehozását Medgyessy Péter miniszterelnök még 2003 februárjában, az Európa Terv részeként jelentette be, s a megvalósításról szóló kormányhatározat a centrum átadását még ebben a kormányzati ciklusban, 2006 első negyedévére irányozza elő. A kormány döntött arról is, hogy az ingatlan a Volánbusz Rt.-től az ÁPV Rt.-hez, majd a kincstári vagyonba kerül, vagyonkezelője pedig a beruházás megvalósításának idejére a MeH lesz. Így a MeH feladata a tervpályázat, majd a kivitelezésre szóló közbeszerzés kiírása is.

A létesítmény a magyarországi formatervezés - régóta tervezett és hiányolt - információs és szolgáltatási központja lesz - mondta a NAPI Gazdaságnak Pohárnok Mihály, a Design Terminál Formatervezési, Tájékoztató és Szolgáltató Kht. ügyvezetője. (Az üzemeltető kht. alapítását a kormány tavaly decemberben hagyta jóvá, tulajdonosa a Magyar Szabadalmi Hivatal és a kulturális tárca.) A centrum azon túl, hogy a magyar dizájnereknek bemutatkozási lehetőséget, a visszatekintő, kortárs és külföldi kiállításoknak helyszínt ad, a magyarországi kis- és középvállalatoknak, önkormányzatoknak tanácsadást és szolgáltatást is kínál majd cégük, termékeik, tevékenységük arculat- és formatervezésére - tette hozzá Pohárnok Mihály. Az épületben a nagyközönség számára is elérhető szakkönyvtárat alakítanak ki, valamint internetes designportál indítását is tervezik. A világszerte működő designcentrumok - mint az ötvenes években létesült, máig mintaként szolgáló londoni, a nemrég nyílt koppenhágai vagy a Helsinkiben most épülő intézmény - példája azt mutatja, hogy szerencsés, ha nagy forgalmú, a város központjában lévő helyszínen létesülnek ilyen intézmények. Ebből a szempontból, illetve a környezetében lévő kulturális létesítmények miatt is jó választás az Erzsébet tér - véli az ügyvezető.

Az évek óta üresen álló volt autóbusz-pályaudvar műemlék épület, így jelentősen nem lehet átalakítani, ám alaposan fel kell újítani. A tervek szerint a volt indulási épületben kapnának helyet a kiállító- és előadótermek, a vendégfogadásra alkalmas helyiségek, az emeleten a könyvtár, az irodák és a konzultációs helyiségek. A kisebb, úgynevezett B épületrészben (a Blaguss-Volánbusz-iroda helyén) vendéglátó-ipari egységeket, köztük egy kávéházat alakítanának ki.

A tervezésre pályázóknak a kivitelezéshez szükséges költségvetést is mellékelniük kell. A terveket 90 nap alatt kell elkészíteniük. Az autóbusz-pályaudvar 2001. évi Népligetbe költöztetése után készült, az épület múzeumként való hasznosítását alapul vevő tanulmány szerint a szükséges gépészeti és burkolatfelújítás mintegy 300 millió forintot igényelt volna. A kivitelezés finanszírozásába költségvetési forráson kívül várhatóan magántőkét is bevonnak. Az épület biztosításán túl az állami szerepvállalás 100-200 millió forint lenne - tette hozzá Horn Gábor.

---

2004. 10. 27.

Index.hu

Bogád Zoltán

Minden, ami fejlesztés, Európa-terv

Dizájnközpont, térrekonstrukció és emlékmű az Európa-tervből

A Kossuth tér rendezésére, a Magyar Dizájnközpont kialakítására és egy 56-os emlékműre fordítaná a kormány az Európa-terv 2005-ös programjaira rendelkezésre álló 1,050 milliárd forintot, ha jelenlegi formájában szavazzák meg a költségvetést. A Kossuth tér rendezése 2005-ben legfeljebb annyit jelenthet, hogy kicserélik a nemzeti zászlót tartó árbócot és talapzatát, valamint új padokat helyeznek ki a Parlament előtti térre.

Medgyessy Péter miniszterelnök 2003-as évértékelő beszédében hirdette meg az Európa-tervet, amely egyebek mellett a mentőállomások korszerűsítését, a múzeumok ingyenessé tételét, illetve a közintézmények gyermekbaráttá változtatását tartalmazta.

Medgyessy 2004-es évértékelésében emelte a tétet, és minden fejlesztést az Európa-terv részének minősített az autópálya-építésektől a felhasználható EU-támogatások elköltéséig. "Az Európa-terv forrásaiból utak, üzemek, kórházak épülnek, és új munkahelyek jönnek létre" - mondta Medgyessy februárban.

Az Európa-terv oldalán a tavalyi vállalások csaknem mindegyike ki van pipálva, ellenben nincs szó az idei vállalások teljesüléséről, ilyen például az M5-ös autópálya matricásítása, de a kormányzat minden bizonnyal a felhasznált EU-támogatásokat is az Európa-terv sikerének tudja be.

A költségvetés tervezete szerint 2005-re 1,05 milliárd forintot szánnak az Európa-terv programjaira. Ezúttal nem épülnek a keretből sem utak, sem kórházak, jut viszont dizájnközpontra, a Kossuth tér rekonstrukciójára, illetve az '56-os forradalom 50. évfordulójának méltó megünneplésének előkészítésére.

A Magyar Dizájnközpontot az Erzsébet téri buszpályaudvar épületébe tervezik, erről az elképzelésről Medgyessy már a 2003-as évértékelésében is beszélt. A tavalyi szónoklat óta a szabadalmi hivatal és a kulturális tárca megalapította a Magyar Design Központ Kht.-t.

A kormányszóvivői iroda az Indexnek eljuttatott írásos nyilatkozatában azzal indokolta, miért van szükség a beruházásra, hogy "jelenleg Magyarországon nincsen olyan szakintézmény, amely főtevékenységként, megfelelő hatékonysággal foglalkozna a formatervezési kultúra fejlesztésével, továbbá elősegítené a tervezők kreativitásának és a kis- és középvállalkozások piacszerző- és megtartó erőfeszítéseinek egységesítését".

Az Erzsébet téri egykori Volán-pályaudvar két épületből áll, az egyikben lenne a dizájnközpont, a másikban valamilyen vendéglátó-ipari egység kapna helyet. Az épületekről augusztusban, az utolsó ülésén döntött a Medgyessy-kormány. A Design Terminál Kht. még ebben az évben elkezdi a tervpályázat szakmai előkészítését. Úgy tudjuk, hogy a tervpályázat és később a kivitelezés közbeszerzési eljárását is a Miniszterelnöki Hivatal bonyolítja majd.

Bár a kormányfő a korábbi elképzelések között nem említette, a jövő évi Európa-terves pénzekből a Kossuth tér rekonstrukciójára is jut. A szóvivői iroda szerint a Parlament közvetlen környezete jelenleg esztétikai szempontból kritikus állapotban van…  "

---

2004. 12. 09.

Magyar Nemzet

MNO

Designközpont félmilliárdért az Erzsébet térre

A magyarországi formatervezés információs és szolgáltatási központjának tervezésére írt ki pályázatot a kancellária. A volt Volánbusz-pályaudvar épületében kialakítani tervezett centrum átadását még ebben a kormányzati ciklusban tervezik – írja a Napi Gazdaság.

A budapesti Erzsébet téren, a volt Volánbusz-pályaudvar helyén kialakítandó Magyar Design Központ tervezésére írt ki tegnap pályázatot a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) beszerzéseit bonyolító Központi Szolgáltatási Főigazgatóság – derül ki a Közbeszerzési Értesítőből. Az ingatlan – a világszerte működő designcentrumok mintájára – a magyarországi formatervezés információs és szolgáltatási központja lesz, amelynek, az erről szóló kormányhatározat szerint 2006 első negyedévében kell elkészülnie.

Az építészirodák 2005. március 1-jéig jelentkezhetnek, közülük az engedélyezési és kiviteli tervek legalkalmasabb tervezőjét e hónap végére választják majd ki. A tervekhez költségvetést is mellékelni kell. A pályázatok díjazására összesen kilencmillió forintot szánnak, egy tervet legfeljebb hárommillió forinttal honorálnak.

Az évek óta üresen álló buszpályaudvar műemlék épület, jelentősen nem lehet átépíteni, ám alaposan fel kell újítani és kialakítani az új funkcióhoz a tereket. Az építészeti munkákra egy újabb közbeszerzést írnak majd ki. A munkák költsége elérheti az 500 millió forintot. A volt indulási épületben kapnának helyet a kiállító- és előadótermek, a vendégfogadásra alkalmas helyiségek, az emeleten a könyvtár, az irodák és a konzultációs helyiségek. A kisebb, úgynevezett B épületrészben (a Blaguss-Volánbusziroda helyén) vendéglátó-ipari egységeket, köztük kávéházat alakítanának ki.

A MeH a Kossuth Lajos tér formatervezésére is pályázatot hirdetett …

---

2005. 03. 20.

Népszabadság

Farkas Tímea

Jövőre nyílhat a dizájnközpont

Az eredeti elképzeléseknek megfelelően Budapesten az Erzsébet téri volt autóbusz-pályaudvar műemlékké nyilvánított épületegyüttesében nyílik majd a Magyar Design Központ. Amikor először szóba került, hogy a magyar formatervezők központot kapnak, Medgyessy Péter volt kormányfő azt említette: az Európa-terv részeként létrejövő intézmény alapkövét uniós csatlakozásunkkal egy időben teszik le.

De még most sem avatják az intézményt. Az 1949-ben Nyíri István tervei alapján készült Bauhaus-stílusú épület átalakítására tavaly novemberben írtak ki tervpályázatot. Ennek eredményét tegnap ismertették.

A pályázat bírálóbizottsága úgy döntött: az épületegyüttes a második helyezett, a Golda János és Madzin Attila vezette tervezőcsapat építészeti elképzelései alapján épülhet újjá. Janáky István, a zsűri elnöke beszámolt arról is, hogy nem adtak ki első díjat. Ezt azzal indokolták: a feltételeknek a 19 beadott pályamű közül egy sem felelt meg maradéktalanul. Janáky úgy fogalmazott, a nyertes terv volt mind között a legszelídebb és a legmagyarabb.

Július végéig kell a győztesnek az engedélyezési és kiviteli tervet elkészítenie úgy, hogy a harmadik helyezett, valamint három megvett pályázat elemeit is felhasználhatja. A megvásárolt tervek darabjáért 1-2,5 millió forintot fizet az állam.

Azután, hogy a kiviteli tervek elkészülnek, közbeszerzési tendert hirdetnek a kivitelezésre.

A központ működtetésére a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Magyar Szabadalmi Hivatal 2003 decemberében alapította meg a Design Terminál Formatervezési Tájékoztató és Szolgáltató Közhasznú Társaságot. A kht. ügyvezetője, Pohárnok Mihály azt reméli, a központ hozzájárul ahhoz, hogy a formatervezés - akárcsak Nyugat-Európában - itthon is elfoglalja méltó helyét a kultúrában és a gazdaságban.

Már a kht. megalakulásakor azt tervezték, hogy az Erzsébet téri buszpályaudvar lesz a formatervezési központ helyszíne. Azóta szóba került a Millenáris Park is. A kormány végül 2004. augusztus 18-án döntött arról, hogy 2006-tól dizájnközpontként működjön az Erzsébet téri, üresen álló épületegyüttes.

A magyar formatervezők és a formatervezés iránt érdeklődők várhatóan jövő tavasszal vehetik birtokba az átépített buszpályaudvart.

---

2005.03.26.

Építészfórum

Egy EGY ÉV MÚLVA MEGNYÍLHAT A MAGYAR DESIGN KÖZPONT

A Golda János és Madzin Attila vezette csapat építészeinek tervei alapján épülhet újjá az Erzsébet téri volt buszpályaudvar, hogy létrejöjjön az új Magyar Design Központ.

A várhatóan jövő tavaszra megújuló épületben egy 300 m2 körüli kiállítóteret alakítanak ki, mely formatervezési kiállításoknak és rendezvényeknek lesz a helyszíne. Ezen kívül egy "Design shop" is helyet kap a Központban egy kávéház, egy könyvesbolt, egy előadó-terem és egy nyilvános szakkönyvtár mellett.

A tervezőket egy olyan nyilvános pályázaton keresték, melynek célja a Magyar Design Központ engedélyezési és kiviteli tervének elkészítésére legalkalmasabb tervező kiválasztása volt. Mivel az eredeti elvárásoknak a 19 beadott pályamű közül egyik sem felelt meg maradéktalanul, a tervpályázatot elbíráló bizottság nem adott ki első díjat. Így a II díjat nyert csapat készítheti el az említett terveket úgy, hogy a másik négy díjazott illetve meg-vett pályázat elemeit is felhasználhatják a megrendelőkkel közösen kialakítandó végleges arculathoz. A megvásárolt tervekért 1 és 2,5 millió forint közötti összeget fizet az állam.

A pályázatot bíráló bizottság a tervekben azt kereste, mennyire felelnek meg annak az el-képzelésnek, amelyet a kiírók az épülettel kapcsolatban megfogalmaztak:

- az építészeti - belsőépítészeti megoldások színvonala, az új funkcionális igények összeegyeztetése a műemléki értékekkel,

- a közönségforgalom szervezése,

- helyiséggazdálkodás ésszerűsége,

- megvalósíthatóság (műszaki, gazdasági és ütemezési szempontból).

A Design Központot a Design Terminál Kht. fogja működtetni; a társaságot az NKÖM és a Magyar Szabadalmi Hivatal 2003 decemberében hozta létre. A tervpályázatot - melynek most született eredménye - 2004 novemberében írták ki, 2005. március 1-jei beadási ha-táridővel.

Díjazott és megvett pályaművek

2.500.000,- Ft összegű II. díjban részesült 15-ös sorszámú pályamű szerzői: Golda János és Madzin Attila vezető tervezők és munkatársaik: Kenesei István, Goda Ró-bert, Ordódí Péter, Kucskár Mihály, Tóth Enikő, Mészáros Erzsébet, Selján Márk és Csízmadia Zsolt.

2.000.000,- Ft összegű III. díjban részesült 3-as sorszámú pályamű szerzői: Csillag Katalin és Gunther Zsolt vezető tervezők és munkatársaik: Börzsei Tamás, Szűcs Péter, Sleiner György, Pósa Viktor, Eisenberg Anett, Horváth Roberta és Sallai Krisztián.

1.000.000,- Ft összegű megvételben részesült 7-es sorszámú pályamű szerzői: Kőnigh Tamás és Wágner Péter vezető tervezők és munkatársaik: Balogh Béla, Erhardt Lajos, Révhegyi Ferenc, Straub Ágnes, Fixek Mónika és Ország Attila.

1.000.000,- Ft összegű megvételben részesült 8-as sorszámú pályamű szerzői: Gereben Gábor és Gereben Péter vezető tervezők és munkatársaik: Gyürki-Kiss Pál, Pataky Dóra, Szabó István és Somogyi Gábor.

1.000.000,- Ft összegű megvételben részesült 11-es sorszámú pályamű szerzői: Széll Péter és Széll László vezető tervezők.

---

2005. 03. 26.

Magyar Nemzet

Nedbál

Jövőre felépülhet a designközpont

Golda János és Madzin Attila vezette építészcsapat terve nyerte meg azt a pályázatot és a vele járó két és fél millió forintot, amely alapján létrejöhet a Magyar Designközpont az egykori Erzsébet téri buszpályaudvar épületének átalakításával. A pályázatra tizenkilenc pályamű érkezett, s mivel az eredeti elvárásoknak egyik sem felelt meg maradéktalanul, nem adtak ki első díjat. Az eredményeket tegnap az Erzsébet téri épületben Bozóki András, a kultusztárca minisztere ismertette. A felújított épület 2006 tavaszára készül el, s 300 négyzetméternyi kiállítóteret alakítanak ki benne. A nyertesek a további négy díjazott, illetve megvásárolt pályázat (III. díj: Csillag Katalin és Gunther Zsolt, illetve Kőnigh Tamás és Wágner Péter, Gereben Gábor és Gereben Péter, Széll Péter és Széll László) elemeit is felhasználhatják a végleges forma kialakításához. Janáky István, a zsűri elnöke elmondta: „Azt a tervet választottuk ki, amely a legmagyarabb volt, amely figyelemmel volt a magyar design múltjára.”

---

2005. 06. 09.

Építészfórum

Szemerey Samu

Modern románc

Földalatti beszélgetések - Magyar Design Központ, Erzsébet tér buszpályaudvar

Az Építészfórum szakmai közéleti és kortárs építészeti kulturális kérdéseket megvitató rendezvénysorozata ez évadbeli utolsó estéjén a helyszínhez, azaz az Erzsébet térhez tért vissza. A nemrégiben lezajlott Magyar Design Központ-pályázat a Nyíri István tervezte, 1949-ben felépült buszpályaudvar épületének felújítását és funkcióváltását írta elő - és amint az eredményekből és a vitából kiderült, kiváló alkalmat teremtett arra, hogy a jelenleg parlagon heverő huszadik századi építészeti örökségünkről elgondolkozzunk…

Pohárnok Mihály, a Design Terminál Kht. ügyvezető igazgatója és a zsűri tagja bevezetőjében felvázolta a Magyar Design Központ programját. Az intézmény elődje a nyolcvanas években jött létre, a környezetkultúra fejlesztésére, valamint a tervező szakmák és a termelőipar összekapcsolására. A maga idejében igencsak előremutató Design Center a piacgazdasági átmenettel megszűnt - éppen akkor, amikor a legnagyobb szükség lett volna egy az újjáéledő ipar tevékenységét minőségi tervezői tudással összehangoló szervezetre. 2002-ben több minisztérium együttműködésében jött létre az utód, gyakorlatilag azonos programmal: információs központ, szakmai koordináció és kutatás, nemzetközi kapcsolatteremtés, termékfejlesztés és kommunikáció - azaz hangsúlyozottan nem pusztán múzeum és kiállítótér, hanem gyakorlati munkát végző, több szakmát integráló központ. A pályázati kiírást is ennek megfelelően igyekeztek alakítani, a konkrétumoktól inkább a nyitott rendszer felé irányítva a programot, nagy hangsúlyt helyezve a flexibilitásra…

---

2005. 08 22.

Hírszerző

Király Dávid

Elkészül: "A választások előtt egy héttel"

Agresszív műemlékvédelem

Mintegy félmilliárd forintba kerül a Design Központ kialakítása az Erzsébet téri buszpályaudvar épületében. A pályáztatás során vitát okozott, hogy mennyire lehet változtatni az építészek szerint közepes minőségű, de műemléki védettségű komplexumon. Árulkodó, hogy a pályázatot végül a legkevesebbet módosító tervek nyerték.

A tervek szerint jövő tavasszal nyílik meg a Magyar Design Központ az Erzsébet téri Volánbusz-pályaudvar épületében. Nem ez lesz az első Magyarországon; az 1980-as években már működött Design Center a Gerlóczy utcában, amelyet azonban a rendszerváltás idején bezártak.

Ilyen lesz - a kisebbik épületben bár is lesz

- A cél nagyjából ugyanaz: a design elfoglalja méltó helyét a gazdasági és a kulturális térben – fogalmazta meg Pohárnok Mihály, a projekt megvalósítására létrejött Design Terminál Kht. vezetője. – A mai eredményeknek szélesebb teret kell biztosítani, nagyobb hangsúlyt kell fektetni a termékfejlesztésre, a környezetépítésre, s általában a vizuális kommunikációra – mondta Pohárnok a Design Terminálról szóló szakmai beszélgetésen.

A kevesebb több

Az ötlet 2001-ben született meg, majd a kormányváltás után került komolyan szóba, miután a Design Központ az Európa Terv részévé vált. A felújítás előtt álló épületben kiállítótér, üzlet, nyilvános könyvtár, előadóterem és vendéglátó ipari egység jön majd létre. A Kht. vezetői hangsúlyozzák: nem múzeumot hoznak létre, hanem olyan központot, ahol gyakorlati munka folyik. Ezt támasztja alá, hogy a tervek szerint az Iparművészeti Egyetem is kap itt egy gyakorlóhelyet.

A buszpályaudvart a műemléki előírásoknak megfelelően kell átépíteni, tekintve, hogy az 1949-ben épült együttes 1976-ban műemléki védelmet kapott. Elsősorban ennek köszönhetően nyert a pályázaton Golda János és Madzin Attila terve, amely a legkevesebbet változtatott az épületen.

- A nagyobbik épületbe közösségforgalmi teret terveztünk, shoppal és kiállító teremmel. A galérián könyvtárat, előadótermet, és irodákat rendezünk be. A kisebbik épületbe terveztük a vendéglátó egységet. A két épületet összekötő loggián pedig kávézóterasz lesz – mondta Golda János építész.

Közepes minőség

A projektről szóló beszélgetésen vitát okozott, hogy a győztes pályázók ki akarják cserélni az épület vörös mészkő padlóburkolatát. A vita persze nem a padlóról szólt, hanem arról, lehet-e változtatni a műemlék-épületeken, ha azt új funkciója megköveteli. Dévényi Tamás építész, az egyik vesztes pályázat képviselője a pályaudvart közepes minőségű épületnek tartja, de szerinte a padló cseréjének terve „horrorisztikus”.

Az épület

Az Erzsébet téri buszpályaudvart 1949-ben Nyíri István tervei alapján építették. Az eredeti tervek szerint a terminál a Liszt Ferenc téren épült volna, de állítólag Kodály Zoltán közbenjárt annak érdekében, hogy a buszok ne zavarják ott a Zeneakadémia munkáját. Az épület lemásolására a kínaiak és a kanadaiak is kértek és kaptak engedélyt. Építészek szerint a pályaudvar volt az utolsó modernista épület Budapesten a szocreál térhódítása előtt, de a sajtóban megjelentekkel ellentétben nem Bauhaus. A műemlék-épületet az utolsó pillanatban sikerült megmenteni kulturális célokra; korábban egy vidéki vállalkozónak akarták eladni, aki diszkót hozott volna létre benne.

- Mi a legpontosabban követtük a tervező, Nyíri István által használt anyagokat, függetlenül attól, hogy mi a véleményünk róla – mondta Dévényi Tamás.

Azt Pohárnok Mihály is hozzátette: agresszív műemlékvédelmi magatartás jellemezte a pályázatot.

- Ez egy hatóság, a pályázat során a felek nem egyenrangúak. Az építészek terveznek, de a kompromisszumok terepe korlátozott – mondta Pohárnok.

Az új funkció és a műemléki kötelezettségek közötti ellentmondásra példaként vetődött fel a pályaudvar nagyobbik épületének bútorzata, amelyet a győztes pályázó rekonstruálna, holott azok egy buszpályaudvar berendezései, nem pedig egy kiállító téré.

Félmilliárd

Tahi Tóth Ilona, a VI. kerületi önkormányzat műemlékvédelmi felügyelője azt mondta: az épület jelenleg is megfelel a XXI. század funkcióinak, ugyanakkor hozzátette: nincsenek érinthetetlen épületek, amelyeken nem lehet változtatni.

Golda János építész a Hírszerző kérdésére elmondta: a kivitelezés a belsőépítészeti munka nélkül körülbelül félmilliárd forintot tesz majd ki. A beruházást közpénzből fedezik, azt azonban egyelőre nem lehet tudni, hogy melyik intézményen vagy minisztériumon keresztül. Az épület jelenleg is állami tulajdon, kezelését a Kht. kapja majd meg.

Arra a kérdésre, hogy a Design Központnak mikor kell elkészülnie, Golda János ironikusan annyit mondott: a választások előtt egy héttel.

---

2005

www.parlament.hu/irom37/17700/adatok/fejezetek/10_meh.

A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének "Miniszterelnökség" című fejezetéből (részlet)

63. Európa Terv projektjeinek megvalósítása

A javasolt 165,3 millió forint a 2005-ben megkezdett, a Magyar Design Központ létrehozásával, valamint a Kossuth téri felújításokkal kapcsolatos kiadásokat fedezi. A Magyar Design Központ az Erzsébet téri Volánbusz Pályaudvar épületében kerül kialakításra.

Jelenleg Magyarországon nincsen olyan szakintézmény, amely főtevékenységként, megfelelő hatékonysággal foglalkozna a formatervezési kultúra fejlesztésével, továbbá elősegítené a tervezők kreativitásának és a kis- és középvállalkozások piacszerző- és megtartó erőfeszítéseinek egységesítését. Mindezeket felismerve a Kormány a 2340/2003. (XII. 23.) Korm. Határozatával jóváhagyta a Design Terminál Formatervezési Tájékoztató és Szolgáltató Közhasznú Társaság megalapítását. A Kht. alkalmas arra, hogy létrehozza elsősorban az előbbiekben említett hiányt pótolni hivatott Magyar Design Központ formatervezési tájékoztató és szolgáltató centrumot

 

Kiss Péter a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter

Dr. Veres János pénzügyminiszter

---

2006. 01. 18.

Napi Gazdaság

Domokos Erika

Épül az Erzsébet téri designközpont

A Hérosz Rt. alakíthatja ki a volt Volánbusz-pályaudvar műemlék ingatlanában a Magyar Design Központot. A tájékoztató és szolgáltató centrum mintegy félmilliárd forint állami pénzből valósul meg. A nyitást május közepére tervezik.

Várhatóan május közepén nyílik meg a nagyközönség előtt a budapesti Erzsébet téren, a volt Volánbusz-pályaudvar helyén a Magyar Design Központ – tudta meg a NAPI Gazdaság Pohárnok Mihálytól, a Design Terminál Formatervezési, Tájékoztató és Szolgáltató Kht. ügyvezetőjétől. A létesítmény a magyarországi formatervezés – régóta tervezett és hiányolt – információs és szolgáltatási központja lesz, amely azon túl, hogy a dizájnerek számára bemutatkozási lehetőséget és a kiállításoknak helyszínt ad, a magyarországi kis- és középvállalatoknak, önkormányzatoknak tanácsadást és szolgáltatást is kínál cégük, termékeik, tevékenységük arculat- és formatervezésére. Feladat még a nemzetközi kapcsolatteremtés, fejlesztés és kommunikáció. Az épületben a nagyközönség számára is elérhető szakkönyvtárat is kialakítanak és internetes designportál indítását is tervezik.

Az évek óta üresen álló volt Volánbusz-ingatlan műemlék épület, amely 1949-ben Bauhaus-stílusban Nyíri István tervei alapján készült. Az átépítésére 2005 tavaszán a Miniszterelnöki Hivatal Központi Szolgáltatási Főigazgatósága (KSZF) tervpályázatot hirdetett. Ezen ugyan első helyezettet nem hirdettek, de a második helyen rangsorolt, Golda János és Madzin Attila vezette tervezőcsapat elképzelései alapján épülhet fel a designközpont, úgy, hogy más díjazottak terveit is fel kell használni a megvalósítás során. Az építőipari kivitelezésre kiírt közbeszerzés első körben eredménytelenül zárult, mivel a két ajánlattevő, a Hérosz Rt. és a Kipszer Rt. túl magas árajánlatot tett. Végül tárgyalásos eljáráson a KSZF a Hérosszal állapodott meg, amely csaknem félmilliárd forintért építi meg és alakítja ki a designközpontot. A cég azt vállalta, hogy március végéig befejezi a munkákat. A használatbavételi engedélyek kiadása után, május közepén vagy legkésőbb a hónap végén nyithat a létesítmény.

A volt pályaudvar indulási épületében (az úgynevezett A épületben) kiállító- és előadótermeket, vendégfogadásra alkalmas helyiségeket, az emeleten könyvtárat és irodákat alakítanak ki. A kisebb, B épületrészben (a Blaguss–Volánbusz-iroda helyén) vendéglátó-ipari egységeket, köztük egy kávéházat alakítanak ki. Ennek üzemeltetésére a MeH szintén pályázatot hirdetett.

A beruházás megvalósításának idejére a kincstári vagyonba tartozó épület vagyonkezelője a MeH, a központ átadása után pedig a kht. lehet.

2006. 03.02.

Magyar Nemzet

P. Szabó Ernő

Útban a Design Terminál felé

A magyar tárgykultúra központja lesz az egykori Erzsébet téri buszpályaudvar

A nemzeti kultúra meghatározó része a design. A felismerés nem új keletű, hiszen a fejlett országokban évtizedek óta kiemelt állami támogatást kap a formatervezés, sőt, egyféle paternalista alapon álló támogatás Magyarországon is kialakult a hetvenes–nyolcvanas években. Igazi kihívásoknak azonban a rendszerváltozás utáni évtizedekben kell megfelelniük a magyar formatervezőknek és a munkájukat támogató intézményeknek.

Hosszú az út tehát, amelyen haladva tervezők, cégek, állami intézmények a Design Terminál Budapestre megérkeznek. Mint a Magyar Szabadalmi Hivatalban tegnap tartott tájékoztatón elhangzott, ezt a nevet viseli majd a létesítmény, amely májustól kezdi meg működését az Erzsébet téri egykori buszpályaudvaron. Maga az intézmény, a Design Terminál Kft. azonban már létezik, s ahogyan Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke elmondta, a központ a hivatal által támogatott kormányzati tanácsadó testület, a 2001-ben létrehozott Magyar Formatervezési Tanács munkaprogramjának kulcsintézménye. Mint a tájékoztatón elhangzott, 2500–2800 szakember és 15–18 ezer innováció közeli kis- és középvállalkozás találkozásának, hazai és külföldi megjelenésének, informálásának a lehetőségét teremti meg egy ilyen központ, amely májusban kezdi meg működését.

A helyszín, a jelentős építészeti értéket képviselő, Nyíri Mihály által 1949-ben tervezett egykori buszpályaudvar az utolsó Bauhaus inspirálta, funkcionális épület volt Magyarországon a szocreál sötét évei előtt. A pályaudvar eredeti térszerkezetét megőrizve Golda János és Madzin Attila tervei szerint alakítják ki az épület belső tereit, amelyekben galéria, üzlet, könyvtár, dokumentációs központ is helyet kap (az A épületben). A pályaudvar másik, úgynevezett B épületében étterem nyílik majd. Amint a cirka ötszázmillió forintos beruházással létrehozott központ, illetve az azt működtető Design Terminál Kht. vezetője, Pohárnok Mihály elmondta, mintegy száznyolcvan- millió forintos költségvetéssel kezdi meg munkáját májusban a központ. Első, Jelenlét című kiállításán a magyar design jelenlétét szeretnék bemutatni a világpiacon, a tárgyak válogatásánál arra törekednek, hogy a sorozatgyártott és az egyedi tervezésű tárgyak közötti párbeszéd lehetőségét, illetve a két terület közötti kapcsolatok szorosságát érzékeltessék.

2006. 03 02

Index.hu

Májusban nyit az Erzsébet téri Design Terminál

Az Erzsébet téren nyíló formatervezési központ célja a jó, de csúnya termékeket gyártó vállalkozások segítése

Az Erzsébet téri egykori buszpályaudvaron a tervek szerint március 31-én adják át a 430 millió forintból épülő dizájnközpontot. A Design Terminal névre hallgató kiállítóhelyet és kávézót májustól látogathatja a közönség.

Az 1949-ben, Nyíri István tervei alapján készült, 1977-ben védett műemlékké nyilvánított, késő-Bauhaus épületben kiállítótér és szolgáltató központ működik majd. A központ célja a hazai formatervezés bemutatása. A két épületből álló központ nagyobb részében működik majd a kiállítótér. Itt kap helyet a dizájn- és könyvesbolt, az előadóterem és egy szakkönyvtár is. Az épület másik felében vendéglőt és kávézót terveztek.

A Magyar Szabadalmi Hivatal és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által létrehozott intézmény feladata egyebek mellett az lesz, hogy segítséget nyújtson azoknak a kis- és középvállalkozásoknak, amelyek termékei ma még azért nem eladhatók, mert nem alkalmaznak megfelelő formatervezési módszereket.

Pohárnok Mihály a Design Terminal Kht. ügyvezető igazgatója szerint, több ezerre tehető azoknak a termékeknek a száma, amelyek a világpiacon is sikeresek lehetnének, ha megfelelő formával társulnának. Az ehhez hasonló kezdeményezések sikerére Bendzsel Miklós, a Szabadalmi Hivatal és a Formatervezési Tanács elnöke az angliai Milleneum formatervezési díj példáját hozta fel. A díj hatására egy év alatt, több mint ezer termék vált piacképessé a szigetországban, mondta. …

… A tervek szerint az "A" épület földszintjén kiállítóteret hoznak létre. Az első emeleten nyilvános szakkönyvtárat, dizájnadatbankot és előadótermet alakítanak ki, legfelül internetes dizájnportált működtetnek majd. A "B" épület a vendéglátás helyszíne lesz.

A Design Terminál működtetését a Szabadalmi Hivatal és a kulturális minisztérium közös Kht.-je működteti. Az inézmény költségvetése 180 millió forint.

---

2006.04.06.

Épülettár.hu

Hamarosan elkészül a Design Terminál

"A design nem politikai ügy, de a gazdaságpolitikának foglakoznia kell vele. A MeH ezért is vállalta fel, hogy a kultúra és gazdaság határán fekvő területet előtérbe helyező Design Teminál kialakítását anyagilag is támogatja." - mondta Horn Gábor, a MeH koordinációs államtitkára.

A közel félmilliárd forintos felújítási munkálatok befejezése után, a Terminál hamarosan fogadhatja vendégeit, ezzel Budapest tovább növelheti hírnevét úgy is, mint a világ egyik legjelentősebb kulturális városa. Horn szerint, nemcsak kulturális kérdés a design, hanem gazdasági is, ezért kell a gazdaságpolitikának figyelnie erre a területre. Mint mondta, a magyar cégeknek is szükségük van a designra, ha eladni akarnak. A kisebb cégek, középvállalatok vezetőinek általában kevés ismeretük van arról, hogy mire való, hogyan hasznosítható a designerek munkája. Horn reméli, hogy az információs központ e problémán is segít majd.  A felújítási terveket Golda János és Madzin Attila készítették. Mint ismert az épület évekig üresen állt, miután a Volánbusz egy nagyobb és modernebb épületbe költözött a Népligetbe. Eredetileg 1949-ben tervezte Nyíri István, Bauhaus stílusban. Pohárnok Mihály, a terminál vezetője a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a művészet és a gazdaság között határterületet jelentő létesítmény eddig hiányzott a kulturális kínálatból. Kanadában, Japánban, Dániában, Norvégiában már létezik ilyen központ, ám Budapesten sem előzmények nélküli. Most az Erzsébet téri korábbi buszpályaudvaron kiállító- és előadótermeket, vendégfogadásra alkalmas helyiségeket, az emeleten könyvtárat és irodákat alakítanak ki.  A kisebb, B épületrészben vendéglátóipari egységeket, kávéházat alakítanak ki, amelynek létesítésére most írt ki pályázatot a MeH. Pohárnok Mihály elmondta, a létesítmény szakmai programjainak előkészítésére és működtetésére a Magyar Szabadalmi Hivatal és a kultusztárca közösen már korábban létrehozta a Design Terminál Kht-t. A Design Terminál Formatervezési Tájékoztató és Szolgáltató Kht. évente közel 180-200 millió forinttal gazdálkodhat majd, amely összeg jelentős részét a két fenntartó bocsátja rendelkezésére. Ugyanakkor mindezekhez Horn Gábor hozzátette:" A Terminál munkájának kiterjesztése érdekében, várják azoknak a magáncégeknek is a támogatását, amelyek fontosnak tartják, hogy a design végre megfelelő helyet foglaljon el a tárgyi kultúrában és gazdasági szférában egyaránt."

---

2006. 07. 03.

Napi Gazdaság

Domokos Erika

Csak októberben nyithat a Magyar Design Központ

A volt Volánbusz-ingatlan több mint félmilliárd forintos átépítése befejeződött, de benne a Magyar Design Központ megnyitására még legalább novemberig várni kell, mivel az épület energiaellátását még nem sikerült megoldani. A Gödröt is ellátó energiaközpont kapacitása nem fedezi a Volánbusz-épület többletigényét

Áram nélkül készült el a dizájnközpont

A csúszás a Design Terminál Kht. számára nagy presztízsveszteséget okoz, hiszen már lekötötte az őszre tervezett kiállításait. (A céget 2003 végén alapította a Magyar Szabadalmi Hivatal és a kulturális tárca.) A magyar formatervezés Magyarországon és külföldön elért eredményeit bemutató kiállítás kapcsán több mint harminc tervezővel és gyártóval állapodott meg a társaság, valamint késik az egyik legjelentősebb dizájndíj, az Észak-rajna-vesztfáliai Design Központ „red dot” pályázatának nyerteseit bemutató tárlat is.

Befejeződött az Erzsébet téri volt Volánbusz-ingatlan 586 millió forint értékű átépítése (amit a Hérosz Rt. végzett el), július közepére a bútorok is a helyükre kerülnek, az épületben helyet kapó Magyar Design Központ megnyitása azonban tovább késik, mivel nincs biztosítva az épület energiaellátása – tudta meg a NAPI Gazdaság. A magyarországi formatervezés információs és szolgáltatási központjának megnyitását – nagyszabású kiállítások rendezésével – május végére, majd szeptember elejére tervezte a Design Terminál Kht., amely az átadást követően üzemeltetné a létesítményt – mondta lapunknak Pohárnok Mihály, a cég ügyvezetője.

A Design Központ energiaellátását – a világítást, a fűtést, a hűtést, a szellőztetést, a használati melegvizet – elektromos árammal tervezték, a meglévő, a Volánbusz-épület pincéjében lévő hő- és energiaközpont kapacitása azonban (ez látja el az Erzsébet téri kulturális központot, a Gödröt is) nem elegendő az új létesítmény megnövekedett energiaigényének biztosítására. (Az energiaközpont kapacitását 2002-ben a Gödör és a volt Volánbusz-pályaudvar igényei alapján állapították meg; építését a Gödör vagyonkezelője, a kulturális minisztérium valósította meg és állta a költségeit, amely a helyszínért cserébe energiát szolgáltatott a Volánbusznak.) A szolgalmi joggal rendelkező kulturális tárca szerint a hálózatbővítést a dizájnközpont beruházását lebonyolító Miniszterelnöki Hivatalnak (MeH) kell kérnie az Elmű Nyrt.-től és finanszíroznia azt – véli Ács Tamás volt helyettes államtitkár. (Az egykori Volánbusz-ingatlan a kincstári vagyonba tartozik, a vagyonkezelője a dizájnközpont-beruházás megvalósításának idejére a MeH.) A bővítés költségei elérhetik az 50–80 millió forintot.

A MeH kezdeményezte a hálózatbővítést az Elműnél, de egy másik megoldásként egy gázmikroturbina telepítése is felvetődött az energia biztosítására – tudta meg lapunk a Kormányszóvivői Irodától. A választott megoldástól függően még 3–5 hónapot igényel a tervek elkészítése és a kivitelezés, majd a jogerős használatbavételi engedély birtokában nyithat a dizájnközpont, amire legkorábban novemberben kerülhet sor.

---

2006.09. 29.

Magyar Nemzet

P.Szabó Ernő

Mozgásban a design

Francia, finn, lengyel, román tervezők Budapesten · 19 helyszínen 52 esemény

Mozgásban a design – Design in Motion címmel harmadik alkalommal rendezik meg a hagyományos őszi designhetet a fővárosban, a Design Terminál Kht. rendezésében, tizenkilenc helyszínen ötvenkét eseményt kínálva a hétfőtől hétfőig tartó rendezvénysorozaton.

Az idei rendezvény mottóját nemcsak az eddig elért sikerek és a design iránt egyre növekvő érdeklődés, de a közeljövőben megnyíló új magyar designközpont létrehozása is ihlette, amely azt bizonyítja, hogy a design életre kelt és nálunk is mozgásba lendült, még akkor is, ha az Erzsébet téri buszpályaudvar designközponttá való átalakítása alaposan késik. A mozgásról szólnak és a designfilmek tematikájához kapcsolódnak a román, francia, lengyel designkiállítások, valamint a hazai tervezők munkáit bemutató galériák tárlatai is. Az idei mottó ad valódi aktualitást a kezdetek óta egyre népszerűbb designtúráknak, amelyekre ezúttal a Budapest utcáiról nyugdíjba vonuló ötvenéves UV villamosok indulnak.

---

2007. 01. 17.

Napi Gazdaság

Domokos Erika

Pályázaton keresik az energiaszolgáltatót, amelynek finanszíroznia kell a beruházást

Tovább késik az Erzsébet téri volt Volánbusz-épületben tervezett Magyar Design Központ átadása, erre legkorábban október végén kerülhet sor – tudta meg lapunk. A magyarországi formatervezés információs és szolgáltatási központjának megnyitását tavaly májusban, majd szeptemberben tervezte a létesítményt működtető Design Terminál Kht. A kincstári vagyonba tartozó Bauhaus stílusú műemlék épület átépítése csaknem 600 millió forintból be is fejeződött, az energiaellátása továbbra sincs megoldva. A központ ellátását – a világítást, a fűtést, a hűtést, a szellőztetést, a használati meleg vizet – elektromos árammal tervezték 1949-ben, de a meglévő, a Volánbusz-épület pincéjében lévő hő- és energiaközpont kapacitása (amely az Erzsébet téri kulturális központot, a Gödört is ellátja) nem elegendő az új létesítmény megnövekedett energiaigényének biztosítására.

A helyzet rendezésére, az épület hideg-meleg vízzel és villamos energiával történő ellátására tárgyalásos közbeszerzési eljárást írt ki az ingatlan vagyonkezelője, a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozó Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSZF). Az állam ugyanakkor nem fizetne a beruházásért, azt a nyertes ajánlattevőnek kellene finanszíroznia, ennek költsége hozzávetőleg nettó 22,5 millió forint lenne. A Kormányszóvivői Iroda tájékoztatása szerint a nyertes bármilyen módon szolgáltathat energiát: új berendezés – például gáz-mikroturbina – telepítésével vagy a meglévő hálózat bővítése által. A nyertessel hosszú távú, legalább tízéves szolgáltatási szerződést kötnek; a vagyonkezelő csak a tényleges szolgáltatásért, azaz a felhasznált energiamennyiségért fizet majd.

A közbeszerzési eljárásra február 5-éig lehet a részvételi jelentkezéseket benyújtani a KSZF-hez. A főigazgatóság várhatóan március végéig köti meg a nyertes szolgáltatóval a szerződést. Ezt követően a tervezés és megvalósítás hat hónapot vehet igénybe, majd a beüzemelés és a használatbavételi engedélyek megszerzése további legalább egy hónapot. Így a Magyar Design Központ legkorábban október végén nyithat. A beruházás megvalósítása után az épület vagyonkezelői joga visszakerül a Kincstári Vagyoni Igazgatósághoz, majd azt várhatóan a Design Terminál Kht. kapja meg. (A kht.-t 2003 végén alapította a Magyar Szabadalmi Hivatal és a kulturális tárca, kétharmad-egyharmad arányban.)

A meglévő, a Gödört is ellátó, a Volánbusz-épület pincéjében lévő energiaközpontot a Gödör vagyonkezelője, a kulturális minisztérium építette, amely arra szolgalmi joggal rendelkezik. A tervek szerint ez nem változna az új beruházással, a Gödör jelenlegi energiaellátó rendszere megmaradna.

A Design Terminál Kht. működéséhez - amennyiben az idén átadják a Magyar Design Központot - 160-180 millió forintra lenne szükség, amiből 30 millió már saját bevétel lenne - mondta lapunknak Pohárnok Mihály, a társaság ügyvezetője. A kht. három éve szervezi a Design Hét rendezvénysorozatot, elkezdte szakkönyvtárának kialakítását és elindult az internetes portálja (www.designterminal.hu címen). A Magyar Design Központ a formatervezőknek bemutatkozási lehetőséget, a kiállításoknak helyszínt adna, a kht. pedig a kis- és középvállalatoknak, önkormányzatoknak tanácsadást és szolgáltatást is nyújt. A szolgáltatásokból és egy étterem működtetéséből származna saját bevétele a társaságnak.

---

2008. 02. 07.

Magyar Nemzet

Szondi Réka

Szemet vetettek az Erzsébet téri pályaudvarra

Szemet vetettek a budapesti Kultiplex Művelődési Ház megmaradásáért küzdők a néhány éve több millió forintból felújított Erzsébet téri volt buszpályaudvar épületére. A Kulti néven ismert Kinizsi utcai intézmény lebontásáról és a telek parkosításáról azután döntött a IX. kerületi önkormányzat, hogy ingatlanfejlesztőknek eladtak egy Üllői úti foghíjtelket, amelyen a tervek szerint szálloda épülhet. Az előírások szerint azonban a kerületben nem csökkenhet a zöld terület aránya, így született határozat a kulturális központ elbontásáról, az indoklás szerint azért, mert a környék épületei közül ez van a legrosszabb állapotban. A Kultiplexet február 28-ig kell kiüríteni.

Bakács Tibor „Settenkedő” a Kulti épületének védelméért tartott sajtótájékoztatóján azt ígérte, ha nem találnak megoldást a problémára, többedmagával elfoglalják a házat, hálózsákokkal beköltöznek az épületbe, hogy megakadályozzák a bontást. Másik megoldási javaslatként említette az Erzsébet téri volt buszpályaudvar épületét. Mint mondta, a Kultiplex épületéért cserébe megkaphatnák a felújított szabadidőközpontot. Megkérdeztük Bakács Tibor elképzelésével kapcsolatban Horváth Csaba (MSZP) oktatásért és kultúráért felelős főpolgármester-helyettest, aki elmondta: a felvetett tervről még nem is hallottak. – Az Erzsébet téri épület nem fővárosi, hanem állami kézben van, és tárgyalások sincsenek róla, hogy a fővárosé legyen, ráadásul az épület struktúrája sem engedi meg, hogy a művelődési ház lakói beköltözhessenek. A Magyar Design Központ ráadásul turisztikai célokat szolgál – tette hozzá.

Az épület megmentéséért a sajtótájékoztató idejére a Kultiplex épülete előtt demonstrációt is terveztek, ehhez rendőrségi biztosítást is kaptak, a tüntetés azonban elmaradt.

Bakács Tibor sajtótájékoztatója végén összetört egy gitárt, hogy ezzel demonstrálja szándékaik komolyságát. – Tényleg ez kell a magyar politikának, hogy az összes barátunkat idehívjuk? – tette fel a kérdést, és úgy vélekedett: mint civileket, semminek tekintik őket.

---

2007. 05. 10.

Hírszerző

Király Dávid

Kevés az áram, nem tud megnyitni a magyar formatervezés háza

Hiába van készen, több mint egy éve nem tudják megnyitni a Design Terminált az Erzsébet téren. A formatervezési központnak ugyanis négyszer annyi áramra lenne szüksége, mint az egykori pályaudvarnak volt, az energia biztosítására kiírt pályázat azonban márciusban eredménytelenül zárult. A műemlék épület felújítása több mint 650 millió forintba került.

Bár az eredeti tervek szerint tavaly tavasszal kellett volna átadni az Erzsébet téri volt Volánbusz-pályaudvar épületében berendezett Design Terminált, a magyar formatervezés központjának otthont adó épület legkorábban szeptemberben, tehát másfél éves késéssel nyílhat meg.

A késlekedés oka az, hogy a designközpontnak több elektromos energiára van szüksége, mint a pályaudvarnak, ez pedig azóta sem áll rendelkezésre.

„A hiányzó energia biztosítására kiírt közbeszerzési eljárás – mivel a pályázó cég nem bizonyította a szükséges dokumentumokkal az alkalmasságát – 2007 márciusában eredménytelenül zárult, ezért a szükséges munkákat még nem lehetett elvégezni. A rendeltetésszerű használathoz a jelenleg rendelkezésre álló energiának közel négyszeresét kell biztosítani” – közölte lapunkkal a Kormányszóvivői Iroda.

Az épület a Kincstári Vagyoni Igazgatóságon keresztül a magyar állam tulajdona, és a Design Terminál létrehozása is állami beruházásban valósul meg. Az eredménytelenül zárult közbeszerzési eljárást követően a beruházó Központi Szolgáltatási Főigazgatóság megkezdte az energia más módon történő biztosításának előkészítését, az ehhez szükséges jogi feltételek megteremtése érdekében jelenleg egyeztetnek az Oktatási és Kulturális Minisztériummal.

Vissza az átadónak

Az OKM-mel azért kell egyeztetni, mert a terminálnak közös fűtési rendszere van az oktatási tárca tulajdonát képező Gödörrel, a Kormányszóvivői Iroda szerint azonban a használatba vételi engedély megadásának nem lehet akadálya az, hogy a Gödör fűtési rendszerének tulajdonosa nem ugyanaz a szervezet, mint az épület vagyonkezelője.

---

2008. 05. 07.

Kultúrpart

- pz -

Gödör klub és Vidéke ÁFÉSZ

Mi jut eszébe az óvatlan látogatónak, mondjuk Szerb Antal földönkívülijének a Gödör klubról és környékéről?

 

… A Gödör klub kb. olyan képet mutat, mint egy magára hagyott orosz katonai laktanya a Bakonyban, melynek közösségi házát ellepték a gördeszkások. A környék az V. kerület, Rogán Antal, és az egész város szégyene. Minden nagyvárosnak megvannak azok a közösségi terei, ahová kiülnek egy napos kis jegyzetbörzére az egyetemisták, ahol ketten hallgatnak egy i-Podot, vö: Párizs a Pompidou központ előtti terével.

De a miénk olyan, mintha egy flashmobot szerveztek volna, hogy mindenki kőműveskalapáccsal és festékszóróval essen neki a környéknek, zúzzon le minden díszkövet, tegezze le az összes felületet, törje össze az üvegeket, hogy végre minden olyan legyen, mint a Mad Max utolsó részében a parkoló, ahol épp összecsaptak a punkok Mel Gibsonnal.

Az Erzsébet téri egykori buszállomás impozáns, építészetileg attraktív 1947-es, modern stílusban fogant csarnoka – hiába újították fel nemrég – máris olyan, mint egy dunaújvárosi resti, ahol a mai napig árusítanak csalamádés hamburgert.

Néhány év múlva legegyszerűbb lesz betemetni az egész Gödör klubot, és vele temetni azt a reményünket, hogy megéljük: egy élhető városban töltünk el néhány évtizedet.

---

2008. 05. 08.

kemtam

(Olvasói hozzászólás a Kultúrpart cikkéhez)

A terület egyszerre V. kerületi, és egyszerre Fővárosi hatáskör, sőt a 600 millióért renovált, de évek óta megnyitatlan, sosem lesz dizájnközpont (?) okán Állami is. Ezen belül befigyelnek különböző közszolgáltatók is - mint pl. Főkert Zrt, FKF Zrt, Közterületfelügyelet... Szóval zajlik a nagy magyar egymásra mutogatás. Hazudik mindeki, aki csak megszólal hivatali oldalról. Közben a tér pusztul.

---

2008. 07. 14.

Magyar Tervezőgrafikusok és Tipográfusok TársaságÁnak PÁLYÁZAi kiírása

Aranyrajzszög 2008

 

A Magyar Grafikai Stúdiók Egyesülete szervezésében

idén is meghirdetjük az Aranyrajzszög-díj pályázatot, a szokásos kategóriákban. Elsősorban konkrét megbízásokra készült tervezőgrafikai munkákat várunk, kiállítható formában, lehetőleg 50×70 cm, illetve 70×100 cm formátumban.

Pályaművek beadási határideje: 2008. október 14., kedd

Cím: 1039 Budapest, Mátyás király út 62.

A beérkezett munkákból nyíló kiállítás idén a Design Terminál (Budapest, V. kerület, Erzsébet tér) újonnan megnyílt épületében kerül megrendezésre, a MATT (Magyar Tervezőgrafikusok és Tipográfusok Társasága) által meghirdetett „A betű reneszánsza” című pályázat kiállításával együtt 2008. november 7–25 között.

Megnyitó, díjátadó: 2008. november 7., pénteken 18 óra

---

2008. 07. 31.

Népszabadság

Szemere Katalin

Közelebb a megnyitóhoz

Talán belátható időn belül átadják az Erzsébet téri Design Terminált. Az évek óta húzódó procedúra miatt azonban már senki sem meri megjósolni, mikor is lesz az avatási ceremónia.

Az egykori buszpályaudvar hűtési-fűtési rendszerének bővítése, és az üzemeltetéshez szükséges transzformátorcsere akadályozta leginkább a Pohárnok Mihály vezette Design Terminál Kht.-t, hogy új helyére, az Erzsébet térre költözhessen. A munkálatok május 30-ára elkészültek, tudtuk meg a Kormányszóvivői Irodától, ahol azt is elárulták: a beruházást (átépítést) végző Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSZF) márciusban elindította a használatbavételi eljárást a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnál.

A procedúrában szakhatóságként közreműködő ÁNTSZ megadta a maga engedélyét, a tűzoltóság vizsgálata azonban még tart: jelenleg a tűzjelző rendszer működését ellenőrzik. A Kormányszóvivői Irodában úgy vélik, a használatbavételi engedély kiadása - a tűzoltóság nyilatkozatától függően - még júliusban várható.

Míg erre vár a KSZF, a kivitelező vállalat a garanciális javításokat végzi. A megnyitást és a működést akadályozó problémákat - mint például az oszlopburkolatok rögzítését - már megoldották, így csak olyan kisebb munkák vannak hátra, mint mondjuk a padlóburkolat hibáinak javítása.

Kérdésünkre, hogy mégis mikorra várható a megnyitó, nem kaptunk egyértelmű választ. Annyi bizonyos: a Design Terminált a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) hozta létre és üzemelteti majd. Így a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács - a szabadalmi hivatal kérésére - az MSZH-nak vagyonkezelésre adja a Design Terminál Kht.-t. Ha lezárul a használatbavételi eljárás, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek kell döntenie arról, hogy az ingatlant milyen formában bocsáthatja a dizájnközpont rendelkezésére.

Ha megkapnak végre minden engedélyt és határozatot, akkor talán befejezhetik a terminálhoz csatlakozó félkész éttermet, és rendezhetik az egykori buszpályaudvar körüli füves területet is. Melyet egyelőre csak a hajléktalanok vettek birtokba.

---

2008. 09. 04.

Épülettár.hu

Magyar Design Központ - Design Terminál (a volt Erzsébet téri buszpályaudvar), Budapest

A várhatóan jövő tavaszra megújuló épületben egy 300 m2 körüli kiállítóteret alakítanak ki, mely formatervezési kiállításoknak és rendezvényeknek lesz a helyszíne. Ezen kívül egy "Design shop" is helyet kap a Központban egy kávéház, egy könyvesbolt, egy előadó-terem és egy nyilvános szakkönyvtár mellett.

A Volánbusz-pályaudvar története

A pályaudvar építését annak idején az tette szükségessé, hogy a korábbi, az Oktogonon működő autóbusz-pályaudvar az 1940-es évek végére már nem tudta ellátni feladatát. Az új buszpályaudvart akkor - vitatható módon - az Erzsébet tér korábban négyzet formátumú területéből levágott sávban építették meg, csökkentve a Lipótváros zöldterületét. A tervezési megbízást az Állami Mélyépítés-tudományi és Tervező Intézetben Nyíri István kapta meg. Az építkezéshez 1949 februárjában kezdtek hozzá, s az épületek rend-kívül gyorsan elkészültek, szeptemberben már használatba is vették őket. Néhány hó-nappal később már nem építethették volna fel Nyíri tervei szerint az épületet, hiszen nem sokkal vagyunk a fordulat után, s nem sokkal a nagy építészeti vita előtt. Az épület körül ki is bontakozott egy kisebb sajtóvita, melynek legizgalmasabb cikkét Preisich Gábor írta. Kiemelte a modern szerkezeti megoldásokat, a rendkívül célszerűen megoldott utas- és teherforgalmi rendszert, ám nem tudta megvédeni az épületet és Nyírit a "kozmopolizmus-formalizmus", az "öncélú modernizmus" vádjaitól. A kétszintes peronokra szervezett teherforgalmi rendszer funkcióját vesztette, mai szemmel éppen a minden részletében végiggondolt, funkcionálisan és szerkezetileg is megindokolt formai megoldásokat lehetne kiemelni. Éppen ezért kapott műemléki védettséget. Kiemelkedő erénye az épületnek, hogy gazdag eszköztárát nyújtja azon eszközöknek, amelyek a funkcionalista formavilág humanizálását, puhítását célozzák, térarányai pedig szinte csak abban a (rövid és utolsó) történelmi pillanatban jöhettek létre a magyar építészetben. A 40-es évek végének kevés ilyen kiforrott épülete maradt fenn, lényegében eredeti állapotában, éppen e rövid, harmonikus építészetet ígérő korszak példájaként. Városképi szempontból szintén egy átmeneti szakasz érdemes dokumentuma.

Az észak-déli hosszanti tengelyű épületegyüttes két pavilonból s az azokat összekötő, nyitott terű lefedett kétszintes peronfolyosókból áll. A nagyobb méretű déli - egy-kori indulási - épület hosszanti homlokfalait egymástól észak-déli irányban eltolva két szintet átfogó üvegfalas nyílássor töri át. A várócsarnok lendületes ívű galériával meg-osztott kétszintes belső tere e nagyméretű ablakokon kívül a délkeleti sarokban elhelyezett tágas lépcsőház enyhén döntött üvegtégla falazatán keresztül is megvilágítást kap, szinte teljesen nyitottnak tűnik. Az üvegfallal megnyitott homlokzatrész a kisebb méretű, zártabb és vertikális összhatású északi pavilonnál csak a József Attila utca felé néző északi homlokzaton jelenik meg, ez volt egykor az érkezési csarnok. A két épületet egymáshoz kapcsoló folyosók hajlított vasbeton tartói a szerkezet ritmikus jellegét hangsúlyozták. (forrás:NKÖM)

---

2008. 09. 04.

Népszava

Hamvay Péter

Október 3-án az Erzsébet téri egykori buszpályaudvart birtokba veszik a formatervezők

Design Terminál: kiállítás lesz, engedély nem biztos

A Design Terminál Kht. vezetője - sokadik határidő-módosítás után - ma úgy véli, október elején az évek óta üresen álló Erzsébet téri egykori buszpályaudvar épületében nyílik meg a Design Hét nyitó tárlata. Bár néhány engedély hiányzik - hogy pontosan mennyi, abban az érintett hivatalok ellentmondanak egymásnak - de az átadást hátráltató legfontosabb műszaki problémák a nyár folyamán elhárultak. Eddig 778 millió forintba került az épület.

2003-ban jelentette be a Medgyessy-kormány, hogy a magyar modernizmus talán legutolsó gyöngyszemében, az Erzsébet téri buszpályaudvar műemlék épületében Design Központot hoz létre. Már a bejelentés előtt létrejött a Design Terminál Kht, melynek célja a létesítmény üzemeltetése. Kiírták a tervpályázatot a Nyíri István által tervezett épület felújítására, az átadást 2006 májusára ígérték. Ám az új intézmény csak nem akart megnyílni, először őszre módosult a határidő, aztán - legutoljára - 2008 második harmadával kecsegtették az egyre szkeptikusabb újságírókat, később már dátumokat sem hallottunk.

A műemléki felújítás elkészült, az átadást hátráltató körülmény először a szomszédos Gödör Klubbal közös hőközpont volt, nehezítette az ügyet a Gödör rendezetlen tulajdoni helyzete is. A szükséges szellőzőgép beépítése végül idén május 20-án készült el. Kiderült, aTerminál energiaellátása sincs rendben. Transzformátor cserére volt szükség, az ELMŰ a trafócserét 2008 június 20-án végezte el. A beruházó, a Miniszterelnöki Hivatal Központi Szolgáltatási Főigazgatósága (KSZF) az elmúlt húsz hónapban 778,5 millió forintot fordított, a felújítás kezdetén fél milliárdot érő épületre.

Kormányszóvivői Iroda azt közölte lapunkkal, hogy a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság márciusban elindította a Design Terminál használatbavételi eljárását a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnál (KÖH). Majd fél év telt el azóta.

A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség augusztusban szakhatósági kifogással élt a használatba vételi engedély megadásával szemben, mert a B épületrészből - ahol kávéház és étterem üzemelne, melynek bérleti díja a Terminál finanszírozásához járulna hozzá - hiányzik egy zsírfogó berendezés. A szóvivői iroda szerint a hiányosság oka, hogy a tervező és a B épületet bérlője nem egyeztetett ennek szükségességéről. A B épület átadása így csak október végére várható - jósolják. Ezért a KSZF ideiglenes használatba vételi engedélyt kért a Kulturális Örökségvédelmi Hivataltól, ezúttal csak az A épületrészre, mely átadásához nem hiányzik hatósági nyilatkozat - állítja a Kormányszóvivői Iroda.

Ám Boór Judit a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékese azt közölte lapunkkal, hivatalukhoz nem érkezett ideiglenes használatbavételi engedély kérelem az A épületre. Bár vélhetően ez sem gyorsítaná meg a beköltözést, hiszen Boór Judit azt is elárulta, hogy két további szakhatóság engedély is hiányzik még. Úgy tudjuk, hogy a Nemzeti Közlekedésügyi Hivatal és a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal jóváhagyása nem érkezett meg. Ezek pedig nem csupán a B épület megnyitásához kellenek. Igaz, még egy szűk hónap hátra van a megnyitóig.

Akkor is marad még bőven nyitott kérdés, ha megérkezik a használatbavételi engedély. A volt pályaudvar jelenleg a magyar állam tulajdonában van, vagyonkezelője a jelenlegi beruházó, mely a használatba vételei engedély vétele után átadja a vagyonkezelői jogot a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek. Neki kell döntenie arról, hogy az ingatlant milyen formában tudja biztosítani a design központ céljaira. Mert a Medgyessy kormány döntése csak azt tartalmazza, hogy az épületben a magyar design ügyén buzgólkodó intézmény jöjjön létre, hogy a projekt értelmi szerzője, a 2003-ban e célra alapított Design Terminál Kht. kapja meg a létesítményt a tanácstól, kimaradt a statútumból. Így elvben az is lehet, hogy pályázatot írnak ki az üzemeltetésre, holott, ha nincs a kht. és annak a vezetője, bizonyára már mindenki elfeledte volna a tervet, s az értékes épület - esetleg - jól menő vendéglő volna.

Nézzen Design Hetet a Design Terminálban!

Pohárnok Mihály, a Design Terminál Kht. vezetője nem számolja már hányszor módosították a határidőket, és hogy hány kiállítást, programot kellett lemondani, mert a beruházó mégsem végzett időben. De most mégis bizakodó, úgy tervezi, hogy az október 3-án megnyíló Design Hét nyitó kiállítása már az Erzsébet téri épületben lesz. Még akkor is, ha formálisan nem tudják használatba venni azt. Azért Pohárnok józan számítását mutatja, hogy olyan kiállítást tervezett, amely kisebb költségigényű, és kibír némi csúszást. A tárlat Európa nagyvárosainak építészet és design terén az elmúlt évtizedben elért eredményeit mutatja be. Ha rosszmájúak akarnák lenni, azt mondhatnánk, nagyon kellett igyekezniük a tárlat összeállítóinak, hogy Budapest ne lógjon ki fájóan a sorból. Pohárnok Mihály tervei szerint földszinti részben - az egykori várócsarnokban - kiállítások lesznek a jövőben. A program készen áll. Az első emeleten nyilvános szakkönyvtár kap helyet, elsősorban folyóiratok, prospektus és dokumentum gyűjteményeket olvashatnak helyben az érdeklődők és kutatók. Itt lesz hozzáférhető a magyar designerek és formatervezéssel foglalkozó vállalkozások adattára, és egy előadóterem is helyet kap.

2008. 10. 03.

FN - FigyelőNet

Két éve tátong üresen a felújított Design Terminál

Csak egy kiállítás, a Design Terminál nem nyit meg október 3-án a Design Hét indulásakor – mondta a FigyelőNetnek Pohárnok Mihály az Erzsébet téren két éve üresen tátongó épületben megnyílni készülő intézmény vezetője. A Design ünnepére idén sztár is érkezik.

Október 3-án nyit a Design Hét, ami a magyar designereknek ugyan ünnep, az örömbe azonban már második éve vegyül üröm, ugyanis pont két éve októberben vonultak végig a szépen felújított-átalakított építészeti mestermunkán politikusok és vezetők a műszaki átadáson. Azóta azonban tényleges átadás nem történt.

Műszaki és jogi akadályok

Kezdetben műszaki problémák adódtak. Az épület hűtő-fűtő rendszere és a lift miatt megnőtt az energiaigény a régi buszpályaudvarhoz képest. Az elektromos művekkel azóta sikerült megegyezni, és júniusban végrehajtották a trafócserét. Ám miközben a műszaki gondokat nagyjából megoldották, most már a jogi környezet változott meg annyira, hogy a Design Terminál korábban megtervezett finanszírozási modelljét már nem lehet beleilleszteni.

A kormány ugyanis módosította az állami vagyonról szóló törvényt, és most nem lehet tudni, hogy a beruházótól az üzemeltető milyen feltételekkel veszi majd át az épületet és az intézményt. Eredetileg például az épület egyik felében megnyitandó étterem bérleti díját a Design Terminál üzemeltetésére fordították volna, de a változások miatt most a pénz csak a kincstárhoz folyhat be. A jogi procedúra pedig folytatódik, s az épület továbbra sem nyit meg. Most október 3-án csak átmenetileg, a földszinten nyíló kiállítás idejéig lehet majd bemenni az épületbe. A használaton kívüli épületet pedig már elkezdték összefirkálni, összetört egy kőlap is. Elindult a lepusztulás.

Egy hét design

Mindezek ellenére a formatervezők ismét megünneplik a Design Hetet október 3-12. között. Az idei év központi témája, gondolata a Párbeszéd, amely egyként utal a tárgy és a felhasználó interakciójára, a designer és a megbízó együttműködésére, valamint a tervező és a társadalom aktív kapcsolatára.

A több tucat helyszínen zajló program remek lehetőséget kínál arra, hogy a téma iránt érdeklődők alapos betekintést nyerjenek a hazai és nemzetközi formatervezés legfrissebb eredményeibe, újdonságaiba. Összesen több mint 50 különböző rendezvény, kiállítás, divatbemutató, előadás és kerekasztal beszélgetés várja a látogatókat.

A Design Hét ötödik születésnapját jubileumi akcióval ünneplik, melynek célja a tárgy- és formakultúrára érzékeny gondolkodás erősítése. A designkultúrát képviselő boltokkal közösen rendezett program lényege, hogy a Design Hét ideje alatt városszerte közel 50 üzletben lehet kedvezményesen vásárolni.

Sztár is érkezik

A Design Hét történetében először érkezik sztárvendég Budapestre. A kortárs designszcéna egyik legeredetibb figurája, a holland Marcel Wanders tart előadást a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen (MOME). Wanders jelenléte a hazai rendezvény nemzetköziségét bizonyítja, illetve jelzésértékű visszaigazolása annak, hogy az esemény egyre erősödő pozícióval bír az európai design hetek sorában.

---

2008.11.07

Népszava

Hamvay Péter

Tüntetés a Design Terminálért

A Magyar Tervezőgrafikusok és Tipográfusok Társasága ma fél 6-ra néma tüntetésre hív a Design Terminál épülete elé. Ide várják mindazokat, akik megelégelték, hogy öt éve nem nyílik meg az az intézmény. Két kiállítás is nyílna ma a terminál év közepe óta készen és üresen álló épületében.

---

2009. 01. 16.

Élet és irodalom

Mélyi József

BUTASÁGUNK EMLÉKMŰVE

A Design Terminál hiánya

Ha az Erzsébet téren épp nem zöldellnek a fák, és nincs túl nagy - mulató vagy tüntető - tömeg a Gödörnél sem, a félig megfagyott gördeszkások között szinte minden irányból jól látható egy szép és felújított modernista épület nagy üvegfelületekkel áttört tömbje. A valaha volt buszpályaudvar épületében az eredeti tervek és az egykorú híradások szerint csaknem három évvel ezelőtt, 2006. március 30-án kellett volna megnyílnia a kortárs magyar formatervezési kultúra és kreatív ipar központjának, a Design Terminálnak. A ház azonban csaknem három éve - átalakítva és felszerelve, kifestve és bekábelezve - üresen áll.

Ha az Erzsébet téren járok, az ürességről óhatatlanul a nyolcvanas évek közepe jut az eszembe. Gobbi Hilda valamikor akkortájt kezdte meg a pénzgyűjtést az új Nemzeti Színházra, akkoriban állították fel az Engels téren a félig ülő Bajcsy-Zsilinszky szobrát, és a rendőrpalota se volt még Le Meridien; mégsem ez villan be elsőként, hanem egy személyes élmény, ráadásul nem is Budapestről, hanem Bábolnáról. Oda vezényeltek ugyanis akkoriban a katonaságtól, az állami gazdaságba, kukoricát kellett lapátolni egy hónapig. Nem messze a tárolótól, ahol dolgoztunk, már az első nap feltűnt egy különös építmény, furcsa hipermodern designjával kilógott a többi ipari létesítmény közül, ráadásul szép nagy tábla hirdette rajta: „Butaságunk emlékműve". Nem is kellett kérdeznünk, a helyiek büszkén elmondták, hogy egy amerikai kukoricaszárító berendezésről van szó, amelyet valamikor megvásároltak, idehoztak, de mint kiderült, túl korszerű, inkompatibilitása miatt pedig nem tudják használni. Ezért aztán Burgert Róbert, a kombinát vezetője önkritikusan rárakatta a feliratot, hogy mindenki okuljon belőle. Az egykorvolt szocialista nagyúr szándékának és eljárásának történelmi sajátosságait lehántva, ez a gesztus és maga a toronyszerű épület szokott eszembe jutni az Erzsébet téri buszpályaudvarra nézve. Mert a Design Terminálnak szánt épület jelenlegi formájában tényleg nem több, mint butaságunk emlékműve. Budapesten mostanában persze több pályázó is akadna a kevéssé megtisztelő címre, például az egykori BEAC-pályába berobbantott, mélyföldi Tüskecsarnok vagy a különösen a Margit hídról fenséges látványt nyújtó rózsadombi SZOT-szálló szkeletonja. Az egyiknél az a gond, hogy a tőke jönne, a másiknál meg talán épp az, hogy nem, de legalább sejtjük a problémát. Az Erzsébet téren létesítendő Design Terminál épülete éppen azért pályázhat a legnagyobb eséllyel az emlékmű szerepének betöltésére, mert esetében még maga a probléma sem világos.

Pedig minden olyan szépen és világosan indult. Medgyessy Péter a „modern magyar jövő megteremtése" érdekében 2003 februárjában indította útjára az Európa-tervet, amelyben többek között a Nobel-díjasok parkjának létrehozása és az állami múzeumok ingyenességének szándéka mellett szerepelt a kultúra rovatban a Magyar Design Központ megnyitása is az Erzsébet téren. Akkoriban némi meglepetést keltett a bejelentés, hiszen tudni lehetett, sokan kinézték maguknak a Budapest legközepén álló értékes ingatlant, és a történelmi tapasztalatokra támaszkodva nem a design-szakma tűnt a legerősebb lobbinak. Ha lehet ilyen összehasonlítást tenni, a döntés körülbelül annyira volt meglepő, mint hogy 2005-ben Budapesttel szemben Pécs kapta az Európa Kulturális Fővárosa címet. Az összevetés talán annyiban is helytálló, hogy a döntés az első pillanatban egy addig aligha remélt lehetőséget villantott fel: az egyik esetben egy város és a hozzá kötődő régió, a másikban a gazdasághoz és a kultúra többi részéhez ezer szálon kötődő szakma számára. A párhuzam mára inkább abban merül ki, hogy a két kulturális projekt nagyjából egyformán áll a semmiben.

Egy ideig azért úgy tűnt, hogy valami lesz. Némi huzavona után 2004 őszén keletkezett kormányhatározat arról, hogy szülessen meg a központ, legyen közbeszerzés és beruházás, alakuljon zsűri, valamint a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter személyében legyen felelős is. Nem történtek gyorsan a dolgok, de történtek. 2005-ben sor került a pályázatra, sőt az elfogadott tervek alapján az eredetileg Nyíri István által tervezett, 1949-ben épült buszállomás felújítása is megkezdődött. Még egy, utólag váratlannak mondható esemény: 2006 márciusában úgy tűnt, a műemlékvédelem árgus szemei előtt zajló átépítés be is fejeződött! Ráadásul időközben megalakult a Design Terminál Kht., amely a design-élet kulcsszereplőinek szakmai, illetve a Magyar Szabadalmi Hivatal erkölcsi és anyagi támogatásával predesztinálva lett volna arra, hogy azon nyomban beköltözve megkezdje a magyar design felvirágoztatását.

Ezen a ponton azonban elveszett az optimista fonál. Kiderült ugyanis, hogy a beruházás a külső jelek ellenére korántsem nevezhető késznek. Nincs például áram; az épülethez messze nem jut el akkora mennyiség, amekkora kéne. Ennek a problémának neki is veselkedtek a felelős felek, és két és fél év alatt (sic!) megoldották. Ezer lépésből ennyi idő alatt sikerült áramot vinni Budapest kellős közepére! Ha majd a jövőben lesz valaki, aki a főváros évezred eleji beruházásainak történetét kutatva végignyálazza e „gigászi" vállalkozás dokumentációját, rá fog ébredni, hogy az első látásra egyenként értelmesnek tűnő, sőt néhol még indokolható lépések sorozata hol a jó szándék, hol pedig a határozott elképzelések hiánya miatt hogyan nyúlik meg az időben, egészen az abszurditás határáig. Ugyanez a kutató fogja majd megmagyarázni, miért lehetséges az, hogy az épület használatbavételi engedélyét e két és fél - plusz azóta további fél - év leforgása alatt sem sikerült megszerezni. Ha egy pillanatra eltekintünk az emlékműállítás rejtett szándékától, talán ezen a ponton akár magát a problémát is meg lehetne ragadni, mert most éppen itt van a kutya elásva: amíg nincs kész beruházás, addig nincs engedély, amíg nincs engedély, addig nincs terminál. A beruházást a Miniszterelnöki Hivatal felügyelete alatt álló Központi Szolgáltatási Főigazgatóság végezte, jelenleg az épület kezelése, az engedélyek beszerzésének intézése is az ő kezükben van. Ha nagyon le akarjuk csupaszítani a helyzetet, akkor a hibákat és hiányosságokat - amelyek kétségtelenül léteznek - nekik kellene felmérni, és a beruházást nekik kellene lezárni. Ezek után a főigazgatóságtól - amely az államhoz tartozik - a kezelést át kellene helyezni a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ZRt.-hez, ami szintén az állam maga, hogy egy újabb gyors átruházással ő gondoskodjon a terminál megnyitásáról. A székhelyeket tekintve az állam az államtól, azaz a két intézmény egymástól körülbelül két kilométerre van, tehát ha az állam szolgái az elmúlt három évben betűnként, ölben vitték volna át a dokumentációkat, az épület akkor is megnyílhatott volna. De nem nyílt meg, és ha az utolsó szögig az eddigi procedúra folytatódik, akkor csak az évezred végén fog.

Az utóbbi fél évben, ha nem is a jelen időn, de a szűk szakmán túlról érkezett „kutatóként" közelről láthattam a Design Terminál lehetetlen helyzetét: megélhettem egy kiállítást, amely a - Terminál Kht. által szervezett - Design Hét erejéig bebocsátást nyert az üres, de immár fűthető, világítható és erre a célra teljesen alkalmas házba. Megéltem a tervezett következő kiállítás előtt néhány héttel érkezett kiutasító levelet, amely a halaszthatatlanul szükséges munkák biztonságos elvégzésére hivatkozott. És beleláthattam abba az irtózatos papírtömegbe, ami folyamatosan dagadva immár három éve az elkészült épület útját kíséri: hivatalok és szakhatóságok, bizottságok és szakértők végeérhetetlen szócséplését, amelynek eredménye az Erzsébet tér közepén látható.

Közben beláttam azt is, mit jelenthetne az Erzsébet téren működő intézmény a design szakma számára: olyan katalizátor lehetne, amely a világon egyre fontosabbá váló és számos helyen államilag is intézményesülő design itthoni pozícióját nyugat-európai szintre emelhetné. Egyszerre lehetne kirakat és háttérintézmény, összekötő kapocs a közönséggel és a gazdasági élet szereplőivel, a nemzetközi design-élettel, de akár a képzőművészettel vagy az építészettel is. Összefoghatná és bemutathatná a hazai design, a tervezőgrafika, a belsőépítészet, a formatervezés és az egyéb ágazatok mostanáig sokszor dekoncentráltan és kevéssé hatásosan megjelenő értékeit. Mindenekelőtt azonban megmutathatná, hogyan válhat a design egy adott gazdaság szerves részévé. Vannak olyan országok, amelyek most, a pénzügyi és egyéb válságok idején kezüket-lábukat törik, hogy az innováció és a design motorjával indítsák újra megfeneklett iparukat. A kreatív ipar fontosságát és az intézményesült katalizátorok szerepét Kínától Svédországig az állam mindenütt elismeri és támogatja. Nálunk pedig úgy áll ott három éve szinte észrevétlen ürességben egy erre szánt épület a város közepén, hogy abba az állam egyetlen szolgája sem pirul bele. Egy olyan intézmény tölti effektív működés helyett szélmalomharccal a napjait, amelynek szakmai és anyagi háttere közép- és akár hosszú távon is biztosított lenne; de rövidlátó érdekek vagy érdektelenségek miatt a felújított épület lassan ismét tönkremegy: beázik a tető, betörnek az ablakok és a kőlapok, és valahogy tünedezni kezdtek a megnyitás reményében egykor bevitt tárgyak is.

Talán azt a legnehezebb megfejteni, vajon kinek lehet az érdeke, hogy a kormányhatározatok, tervek és küszködések után az épület mégse - vagy esetleg ne ilyen céllal - nyíljon meg? Könnyű lenne egy gonosz szándékot feltételezni - ha van is, létezéséről esetleg az emlegetett jövőben, csakis post festa tudhatunk meg majd valamit, ha egyáltalán. De könnyű megoldások helyett leginkább csak a magunk által kialakított és elfogadott struktúrák léteznek: részérdekek, hivatalnoki kelletlenségek, tisztázatlan szándékok és a válság idején sokszor emlegetett „kockázatvállalás kultúrájának" hiánya. Ha ez még a válságok sokkhatására sem változik, lehet, hogy a jövő nemhogy érteni nem fogja korunkat, de még érdekelni se fogja őket. Az üres épületben pedig valóban csak a butaságunk emlékművét látják majd, amely egyre nagyobbnak tűnik minden további üresen töltött nappal, hónappal és évvel.

A ragyogó reneszánsz után most éppen a „Kreativitás és Innováció Évét" írjuk. Egy ideig a politikusok szájából biztos sokat fogjuk hallani ezeket a szavakat, és a kedvenc jövőigéző lózungok között nyilván megint ott lesz majd a design is. Innováció, kreativitás, design - javaslom, ha idén e varázsszavakat halljuk, valamennyien gondoljunk az Erzsébet 2009téri épületre! Ha üres, azért, ha nem, azért.

---

2009. 02. 27.

hg.hu

Nyílt levélben szólítják fel Kiss Péter kancelláriaminisztert az intézkedésre

Tisztelt Kiss Péter kancelláriaminiszter úr!

Az Erzsébet téri volt buszpályaudvar átépítése nyomán létrejövő Design Terminál megnyitásának kitűzött időpontja 2006. március 30. volt; azóta működhetne a főváros közepén a szakma által is türelmetlenül várt design központ. Ezzel szemben, több mint két és fél évvel a nyitás tervezett időpontja után az épület használatba vételére még mindig nem kerülhet sor, sőt jelen pillanatban a Design Terminál megnyitásának időpontjára még ígéret sincs.

A felújítás befejezése óta eltelt csaknem három évben az épület üresen állt, ezalatt a sajtóból csupán vizsgálatokról és a használatbavételi engedély csúszásáról lehetett értesülni. Az intézmény hiányát kézzelfoghatóvá teszi, hogy bár 2009-et az Európai Unió a kreativitás és innováció évének nyilvánította, e területek hazai reprezentációja megoldatlan. A szakma képviselői számára nyilvánvalónak tűnik, hogy hosszú távon a Design Terminál lehetne az innováció, a kreatív ipar, a design találkozásának, a nemzetközi fejlemények és a hazai eredmények bemutatásának helyszíne, a magyar szakmai élet katalizátora. Az átadás elmaradása miatt jelenleg ezek a funkciók betöltetlenek. A Design Terminál sorsának eddigi alakulása és mindenekelőtt bizonytalan jövője a szakma képviselői számára több kérdést vet fel:

Mi az oka annak, hogy az érvényes kormányhatározat ellenére a design központ nem nyílhat meg? Milyen érdekek akadályozzák, hogy csaknem hat évvel a program meghirdetése, és három évvel az épület átépítésének befejezése után üzemelni kezdhessen a Design Terminál? Ki a felelős azért, hogy Budapest közepén egy komoly anyagi áldozatok árán átalakított épület évekig üresen áll?

Mivel az elmúlt években a Miniszterelnöki Hivatal semmilyen nyilvános információt nem adott az épület használatba vételéről és jövőbeli működtetéséről, kérjük, válaszában tájékoztassa a design szakma képviselőit a Design Terminállal kapcsolatos tervekről.

Köszönettel az aláírók:

Szigeti Szilvia, textiltervező iparművész

Lovas Cecília, főszerkesztő, DesignRoom

Lőrincz Attila, Magyar Grafikai Stúdiók Egyesülete, elnökségi tag

Mascher Róbert, a Fiatal Iparművészek Stúdiója Egyesületének elnöke

Bojár Iván András, művészettörténész, főszerkesztő, Octogon

F. Kovács Attila, építész, belsőépítész

Orlai Balázs, formatervező művész

Kara György, tervezőgrafikus

Zalavári József, formatervező művész

Osvárt Judit, főszerkesztő, H.O.M.E. Magazin

Zsótér László, rektorhelyettes, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem

Kukorelli Péter, formatervező művész

Dr. Szentpéteri Márton, tanszékvezető, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem

Pataky Dóra, okleveles építész tervező művész

Lelkes László, a Magyar Tervezőgrafikusok és Tipográfusok Társasága elnöke

Kopek Gábor, rektor, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem

Ferkai András, építészettörténész

Vadas József, művészettörténész

Péter Vladimir, ötvösművész

Droppa Judit, egyetemi tanár, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem

Antalóczy Tímea, intézeti tanszékvezető, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem

Martinkó József újságíró, designkritikus

Prof. emer Lengyel István, egyetemi tanár, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem

Renner Zsuzsanna, főigazgató, Iparművészeti Múzeum

---

2009. 03. 04.

Magyar Nemzet

Sashegyi Zsófia

A bürokrácia útvesztőiben

A kht. működik, de a használatbavételi engedély híján még mindig üresen áll a Design Terminál

Nyílt levélben fordult értelmiségiek egy csoportja Kiss Péter kancelláriaminiszterhez a budapesti Erzsébet téren évek óta megnyitásra váró Design Terminál ügyében. Még az Európai Unió által a kreativitásnak és az innovációnak szentelt 2009-es évben sem költözhet be az épületbe a szakma hazai reprezentációjáért felelős kht., s az illetékesek hat évvel a program meghirdetése után még mindig bürokráciai folyamatokra hivatkoznak.

A nyílt levél huszonnégy aláírója sérelmezi, hogy a felújítás befejezése óta eltelt csaknem három évben az Erzsébet téri épület üresen állt, ezalatt a sajtóból csupán vizsgálatokról és a használatbavételi engedély késéséről  lehetett értesülni. Bár 2009-et az Európai Unió a kreativitás és innováció évének nyilvánította, e területek hazai reprezentációja megoldatlan, így a terminál megnyitása most sürgetőbb, mint valaha. Mivel az elmúlt években a Miniszterelnöki Hivatal semmilyen nyilvános információt nem adott az épület használatba vételéről és jövőbeli működtetéséről, a dizájnszakma képviselői most a levelükben felvetett kérdésekre várnak választ. „Mi az oka annak, hogy az érvényes kormányhatározat ellenére a designközpont nem nyílhat meg? Milyen érdekek akadályozzák, hogy csaknem hat évvel a program meghirdetése és három évvel az épület átépítésének befejezése után üzemelni kezdhessen a Design Terminál? Ki a felelős azért, hogy Budapest közepén egy komoly anyagi áldozatok árán átalakított épület évekig üresen áll?” – fogalmaznak a levél aláírói, akik között Kopek Gábor, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem rektora, Lengyel István, az egyetem tanára, Renner Zsuzsanna, az Iparművészeti Múzeum főigazgatója és Mascher Róbert, a Fiatal Iparművészek Stúdiója Egyesületének elnöke is szerepel.

Az Erzsébet téri Design Terminál megnyitása először a Medgyessy Péter által 2003 februárjában útjára indított Európa-tervben szerepelt. Akkor még úgy tűnt, ha lassan is, de beindulnak a szükséges folyamatok. 2004 őszén született egy kormányhatározat, amely döntött a központ létrehozásáról, illetve a közbeszerzési eljárás formájában megvalósítandó beruházásról. A terminál sorsának felelőse a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter lett, aki a hivatal operatív szervét, a Központi Szolgáltatási Főigazgatóságot (KSZF) bízta meg a tervpályázat és a beruházás lebonyolításával. A következő évben elkezdődött az eredetileg Nyíri István által tervezett, 1949-ben épült, műemléknek minősülő buszállomás felújítása, amely 2006 márciusában ért véget.

Mindeközben 2004 februárjában megalakult a Design Terminál Kht., amely a designélet kulcsszereplőinek szakmai, illetve a felügyeletet is ellátó Magyar Szabadalmi Hivatal erkölcsi és anyagi támogatásával a háta mögött meg is kezdhette volna a munkát az épületben, amelynek használatbavételi engedélyét azóta sem sikerült megszerezni a KSZF-nek. A folyamatok hazai viszonylatban is valószínűtlenül hosszú késedelmeiről szerettük volna megkérdezni az intézmény főigazgatóját. A titkárságon azt kérték, hogy írásban nyújtsuk be kérdéseinket, de levelünkre lapzártánkig nem érkezett válasz.

Utolértük azonban Pohárnok Mihályt, a Design Terminál Kht. ügyvezetőjét, aki a nyílt levél aláíróinak gesztusát rokonszenvesnek és felelősségteljesnek nevezte, és egyetért az általuk megfogalmazottakkal. – A Design Terminál egy dizájn tájékoztató és szolgáltató központ lenne, amelyhez hasonló a világ számos pontján működik. Alapvető feladata volna, hogy előmozdítsa a képzett tervezők és a gazdasági szereplők egymásra találását. Nálunk különösen fontos feladat lenne ez, hiszen a kis- és középvállalkozók között kevés a tapasztalat ilyen téren – mondta el lapunknak Pohárnok Mihály. Hozzátette: a Design Terminál Kht.-nak már van egy több ezer fős adatbázisa, de egy ilyen hozzáférhető intézmény megsokszorozná az évek óta általuk végzett tanácsadói tevékenység hatékonyságát.

A Kht. tehát a hat éve késlekedő használatbavételi engedélyre vár, amit a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak (KÖH) kellene kiadnia, a KÖH viszont nem tud továbblépni, amíg a Nemzeti Közlekedési Hatóság engedélye meg nem érkezik. Ha a műemléki hozzájárulás végre megszületik, egy tavalyelőtt érvénybe lépett törvény értelmében a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsnak kell még döntenie arról, hogy milyen formában biztosítja az épületet a megjelölt funkcióra, s az eddigi tapasztalatok alapján még számos további akadály merülhet fel a hazai bürokrácia útvesztőiben. Kérdés, kinek áll érdekében a mai napig, hogy a Design Terminál ne foglalhassa el helyét az immár használatra kész épületben.

---

2009.03.11.

hg.hu

Válasz a Kiss Péternek írt nyílit levélre

Nemrég több hazai szakember nyílt levélben vonta kérdőre Kiss Péter kancelláriaminisztert az évek óta üresen álló Erzsébet téri Design Terminál ügyében; erről a helyzetről rendeznek kerekasztal-beszélgetést a Gödör Klubban március 17-én, kedden. Eközben a levél úgy tűnik, részben elérte célját: a Miniszterelnöki Hivatal honlapján pársoros hír látott napvilágot arról, hogy Tarcsi Gyula igazgatási szakállamtitkár március végéig megvizsgálja, mikorra és milyen módon lehet a beruházást az eredeti terveknek megfelelően befejezni.

---

2009. 03. 19

Magyar Nemzet

Sashegyi Zsófia

Egy évig épült, hét éve tart a felújítás

Tragikomikus huzavona - Talán most felgyorsulnak a folyamatok a Design Terminál ügyében

Kerekasztal-beszélgetést rendeztek tegnap a Gödör Klubban az Erzsébet téren évek óta megnyitására váró Design Terminál ügyében. A központ jövőjéről és lehetséges feladatairól szóló eszmecserét, amelyen a Design Terminál Kht. ügyvezetője, Pohárnok Mihály mellett részt vett Szentpéteri Márton, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem tanszékvezetője és Szigeti Szilvia textildizájner is, Martinkó József, a Hg.hu főszerkesztője vezette.

Pillanatnyilag négy olyan feladat van, amit meg kell oldani ahhoz, hogy az Erzsébet téri Design Terminál megnyílhasson. Az első: pénzre van szükség a beruházás befejezéséhez – mondta el Pohárnok Mihály, aki a múlt héten egy, a Miniszterelnöki Hivatalban tartott megbeszélésen szóbeli ígéretet kapott a feladat kezelésével megbízott szakállamtitkártól, hogy az ehhez szükséges fedezet megvan. Ha tehát megvan a pénz, akkor már csak a munkákat kell elvégezni. – Egy részüket reményeink szerint garanciális javításként a kivitelező végzi el – tette hozzá a Design Terminál Kht. ügyvezetője. Pohárnok így folytatta: – A harmadik feladat a tavaly márciusban kért használatbavételi engedély megszerzése, amire idestova egy éve várunk. Ehhez rengeteg szakhatósági hozzájárulás kell.  Ha kiadják a használatbavételi engedélyt, akkor már csak a negyedik feladat van hátra. A beruházást lebonyolító Központi Szolgáltatási Hivatalnak (KSZF) vissza kell adnia az épületet a Nemzeti Vagyontanácsnak, és vagy ez, vagy ennek operatív szerveként a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. lesz hivatott odaadni valakinek arra a célra, hogy az megvalósítsa és működtesse benne a dizájnközpontot. Itt tehát lesz még egy jogi eljárás, amelyben meg kell határozniuk, hogy a kht.-nak, vagy esetleg a felettünk vagyonkezelői jogokat gyakorló Magyar Szabadalmi Hivatalnak adják oda, és akkor az is kiderül, hogy milyen feltételekkel vesszük át az épületet. Ha mindez megtörtént, akkor be lehet költözni a házba – mondta el Pohárnok Mihály. Az elmúlt hét év tapasztalatait figyelembe véve kijelentette: – Ezek a folyamatok nagyon sokáig is elhúzódhatnak, de ha valóban van erre vonatkozóan akarat, akkor három, három és fél hónap alatt eljuthatunk a beköltözésig.

Lapunk kérdésére egyébként korábban Imre János, a KSZF főigazgatója azt a tájékoztatást adta, hogy az épület műemléki mivolta nyújtja el az engedélyeztetési folyamatot a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnál és a szakhatóságoknál. Tekintetbe véve azonban, hogy az egykori buszpályaudvar kerek egy esztendő alatt épült fel 1949-ben, meglehetősen tragikomikus a felújítás körül hetedik éve zajló huzavona. A beszélgetés további részében Szentpéteri Márton, a MOME tanszékvezetője úgy fogalmazott: sokkal inkább közbeszéd tárgyává kellene tenni a dizájnkérdést, s ez a feladat a Design Terminálra vár. – Azt gondolom, nem túlzás dizájntörvényben gondolkodni, s nagyon fontos szerepe lehet az ezért folytatandó lobbiban a terminálnak – tette hozzá Szentpéteri.

Szigeti Szilvia, az Eventuell Galéria vezetője az alulról jövő mozgalmak erejében hisz, ugyanakkor a Design Terminál egyik komoly feladatát abban látja, hogy összefogja, ráirányítja a figyelmet ezekre az évek óta jól működő stúdiókra. – Miután a rendszerváltást követően összeomlott a háttéripar az kézművesek mögött, kénytelenek voltunk kényszervállalkozókként túlélni ezt a helyzetet.

A Design Terminál ugyan feladatának érzi a tervezők és a gyártók összehozását, de ahhoz, hogy ez megvalósuljon, szükséges, hogy egyfajta gazdasági lobbit is végezzen azért, hogy a gyártóknak megérje a tervező foglalkoztatása – mondta Szigeti Szilvia, aki utalt arra, nem elég, hogy az állam más országoktól eltérően nem teszi érdekeltté adókedvezménnyel a gyártókat a hazai tervezők foglalkoztatásában, a kényszervállalkozóvá tett alkotókat még 23 százalékos áfával is sújtja.

Martinkó József, a kerekasztal-beszélgetés levezetője jelezte, szóbeli ígéretet kapott arra, hogy a Design Terminál kérdését a közelmúltban megbolygató, a hazai dizájnszakma prominensei által aláírt, Kiss Péter kancelláriaminiszterhez címzett nyílt levélre a napokban válasz érkezik.

---

2009. 03. 19.

Népszabadság

Szemere Katalin

Hét éve úgy tervezték, 2003. november 30-án megnyílik az Erzsébet téri Design Terminál. A határidő messzire csúszott.

Ha minden úgy halad, mint eddig, nem biztos, hogy akár az idén fölavathatják a központot, amely keretbe foglalná a magyar dizájn értékeit.

Mik a kilátások, mit gondol a szakma a Design Terminál jövőjéről? - erről beszélgettek kedd délután az Erzsébet térre álmodott központ sorsáért aggódók. A helyzet pikantériáját az adta, hogy a bizonytalan sorsú helyről szóló programot az ugyancsak hányatott múltú és jelenű intézményben, a Gödör Klubban tartották. Belefáradt-e már a formatervező- szakma a központ körüli hercehurcába, a meghívó nem jutott el mindenkihez, esetleg szimplán keveseket érdekel ez a téma? - latolgattuk aztán, látva a gyér érdeklődést.

Aki még nem tudja betéve, most egy csokorba kötve elolvashatja a Terminál-kialakítás kronológiáját. Hét évvel ezelőtti irományt mutatott fel Pohárnok Mihály, a Design Terminál Kht. vezetője. Ez volt az első okirat, amely a központ létrehozását javasolta. Akkor a határidők még úgy szóltak: előkészítés 2002. december 31-ig, a kivitelezés vége 2003. augusztus 31., megnyitó 2003. november 30.

Noha 1949-ben szűk év alatt készült el a buszpályaudvar, és a Dizájn Terminállá alakítás csak felújítást igényelt, igencsak elhúzódtak a munkálatok. A központ megépítését 2003 februárjában az Európa-terv részeként jelentette be az akkori miniszterelnök, Medgyessy Péter. Tíz hónap kellett a kormány hozzájárulásához, amellyel megalapíthatták a Design Terminál Kht.-t. 2004 szeptemberében született a másik kormányhatározat, amely szerint kiveszik a Volán vagyonából, és kincstári kezelésbe adják az épületet.

A 2004 végén kiírt rekonstrukciós tervpályázatot a Golda János és Madzin Attila vezette csapat nyerte. A beruházás elindult, és úgy tervezték, 2006 márciusára el is készülnek vele. A felújítás 2006 októberében zárult, bár maradtak műszaki és jogi problémák. Ekkor derült ki ugyanis, hogy az épület áramellátása - finoman szólva - nem kielégítő. Megfelelő egy buszpályaudvar pénztárának, de kevés egy kulturális komplexum hűtő-fűtő berendezéséhez. Ezt valahogy nem gondolta át a beruházó Miniszterelnöki Hivatal központi szolgáltatási főigazgatósága. A helyzetet rontotta, hogy a szomszédos Gödör Klubot is ellátó hőközpont a leendő dizájnház pincéjében van. Régóta vita folyt arról, kié legyen a Gödör, sőt az is kérdés maradt, ki fizesse a hőközpont bővítését. Végül a Terminál vagyonkezelője, a Szabadalmi Hivatal hozta meg az anyagi áldozatot.

Tavaly márciusban a beruházó elindította a használatbavételi eljárást, és nekilátott a garanciális munkák "behajtásához". Mindezt egy év alatt képtelenek voltak befejezni, még hiányzik két szakhatósági engedély. Pohárnok Mihály további problémákat sorol: pénzt kell szerezni az elmaradt munkákra és a felújítás óta megrongált épület javítására. A központ körüli zöld terület is tetemes munkát ad, nem beszélve a beltéri oszlopok márványburkolatának rögzítéséről.

Állítólag a Miniszterelnöki Hivatalban a múlt héten elhangzott: megvan a pénz a pótmunkákra. De azt senki nem merné megjósolni, mikor nyílik a ház. Pohárnok szerint, ha minden úgy halad, mint eddig, az idén biztos nem. Ha felgyorsul a tempó, elkészül végre ez a Luca széke, talán három-négy hónap múlva elkezdődhet az Erzsébet téren a szakmai munka.

Mivel a B szárnyban étterem lesz, a bérleti díj hozzájárul majd a Terminál működéséhez. Az A épületbe kerül a központ, információs bázissal, könyvtárral, olvasó- és előadóteremmel, dizájnbolttal, internetkatalógussal, kiállítási térrel.

Hogy mennyire türelmes (?) ez a szakma, az kiderült abból, hogy csak az idén februárban írt nyílt levelet a kancelláriaminiszternek. Ahhoz képest, hogy 2009-et az Európai Unió a kreativitás és az innováció évének minősítette, az intézmény hiánya árulkodik e területek hazai reprezentációjának megoldatlanságáról - írták. Azt kérdezték többek között Kiss Pétertől, hogy milyen érdekek akadályozzák a megnyitást hat évvel a program meghirdetése, és három évvel az átépítés befejezése után. Ki a felelős mindezért?

Kedd délután a levél fogalmazóját a minisztériumból azzal hívták: postára adták a választ.

---

2009. 05. 21.

Népszabadság

Szemere Katalin

Legutóbb márciusban írtunk az Erzsébet téri buszpályaudvar helyén 2003 óta épülő Design Terminál történetéről. Arról volt szó, hogy a dizájnszakma levelet fogalmazott az akkori kancelláriaminiszternek. Azt tudakolták Kiss Pétertől, miért húzódik hat éve a terminál megnyitója.

Az akkori szakállamtitkár, Tarcsi Gyula válaszolt a nyílt levélre. Eszerint a beruházás lényegében lezárult, a használatbavételi, illetve az ehhez szükséges szakhatósági engedélyeztetés elkezdődött. Az épület műemléki jelleget kapott, és kiderült néhány előre nem tervezett, de szükséges fejlesztés, bővítés, mint például a hosszan húzódó transzformátorcsere, az épület hűtési-fűtési rendszerének bővítése, valamint a központot körülvevő kert helyreállítása is. Ezzel egy időben elkezdődött a garanciális és szavatossági körbe tartozó hiányosságok pótlása. Sőt azt is hozzátette: munkatársai részletes vizsgálatot kezdtek, vajon sikeresen elvégezték-e a munkálatokat a kivitelezők. A szakállamtitkár szerint semmi sem utal arra, hogy bárkinek vagy bármely szervezetnek érdeke lenne megakadályozni a dizájnközpont megnyitását.

Az elmúlt időszakban nemcsak a Miniszterelnöki Hivatal vezetését cserélték le, de a beruházást (átépítést) végző Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSZF) igazgatóját is. Már kár is volna az előző vezető, Schäffer István orra alá dörgölni 2007-es nyilatkozatát, miszerint szégyellné, ha nem adhatnák át a Design Terminált 2008 első negyedévében. Ezúttal utódját kérdeztük arról, várhatóan mikor nyit a terminál? Imre János konkrét időpont helyett annyit árult el: kora ősszel.

A megnyitót most az lassítja, hogy a KSZF közbeszerzési eljárást írt ki a használatbavételi engedély megszerzéséhez szükséges (maradék) munkákra. A meghívásos pályázatra négyen jelentkeztek, de egyikük ajánlata sem érvényes, ezért következő forduló várható. A Kormányszóvivői Irodától azt kérdeztük, miért nem a korábbi kivitelező, a Hérosz Építőipari Zrt. fejezi be az építkezést, valamint pótolja a munkákat. Erre azt a választ kaptuk: a már lezárt beruházások kiegészítését írta elő a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal. Mivel ezek nem garanciális feladatok voltak, ezért kellett a közbeszerzési eljárást elindítani. Nem értjük pontosan, hogy ez mit is jelenthet, hiszen a Hérosszal kötött szerződés kulcsrakész állapotról szólt. Ráadásul az eredménytelen pályázat tovább halasztja a megnyitót. Az ismételt eljárás az április 1-jén hatályba lépett törvénymódosítás szerint nyílt lesz, a jogszabályban előírt határidőkkel (azaz körülbelül két hónapos átfutással).

---

2009. 06. 27.

Népszabadság

Szemere Katalin

Design Terminál – végállomás?

A négyes metróéhoz lehetne hasonlítani az Erzsébet téri Design Terminál kálváriáját. Az egykori buszpályaudvart áttervezik, átépítgetik, toldozzák-foltozzák, de már viszonylag kevés ember (mondjuk: egy) hisz abban: valaha lenyisszantják itt az avatási szalagot.

A 2003-as Európa-terv bejelentése óta írunk a készülő magyar formakultúra központjáról, amelyet a Medgyessy-kormány a Gödör mellé ígért. A terminált működtető kht. is megalakult, Pohárnok Mihály vezetésével. 2004 szeptemberében kormányhatározat döntött arról, hogy az ingatlan állami tulajdon marad (kivették a Volán vagyonából), és a Miniszterelnöki Hivatal fennhatósága alá került.

Úgy tűnik, elátkozott hely ez az Erzsébet tér, a mai napig nincs ugyanis döntés arról, mi legyen a Nemzeti Gödörrel, amelynek a hírek szerint ugyanúgy nincs használatbavételi engedélye, mint a terminálnak. (De működik.)

A buszpályaudvar átépítése óta kismillió nyilvános beszélgetés próbálta felfejteni: mi zajlik a háttérben? Kinek érdeke, hogy az építkezés nyúljon, mint a rétestészta, és szórják bele a pénzt, akár a tölteléket? Egyáltalán érdeke lehet-e valakinek vagy a szokásos magyar töketlenségről beszélünk? Cuppogás a bürokrácia lábvizében.

Egyenes válasz persze sohasem érkezett, főként azért, mert eddig egyetlen felelős sem jelent meg ezeken a szeánszokon. Tippelgetni lehetett, aztán újra és újra elmesélni a sztorit, hogy hiányzott a konyhai zsírfogó a vendéglátó-ipari egységnek tervezett B épületről. Meg hogy éveket húzódott a Gödört is tápláló közös hűtő-fűtő berendezés kiépítése. Állítólag a kivitelező céget - páratlan módon - a műszaki átadás előtt elengedték, sőt a beruházáslebonyolítót is. Omlik a márvány, beázik a tető és csupa graffiti az épület külseje. Összetört a kőburkolat, az üvegtábla, és húgyszagú, pocsék a két ház közötti park. A legújabb, nyitást késleltető tényező: április óta nem írják ki a befejezésre szóló, egyszer már eredménytelennek minősített közbeszerzési eljárás újabb fordulóját. Mert megfontoltan kell szövegezni a kiírást!

Tulajdonképpen nem történt semmi izgalmas a "Tálaló", a KÉK nyilvános vitasorozatának erről szóló részében sem, csütörtökön. Bíztatónak tűnt, hogy a meghívóban a felújítást tervező Golda János és Pohárnok Mihály mellett az épület jelenlegi vagyonkezelőjének, a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság főigazgatóját, Imre Jánost is vendégnek ígérték. De ő a vita előtt másfél órával - betegségre hivatkozva - lemondta a szereplést. A vicckategóriába az is lötyögve befér: az illetékes Miniszterelnöki Hivatal és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. sem érezte magát érintettnek az ügyben.

Senki sem lepődött meg, hogy a felelősök kihúzták magukat a borítékolhatóan kényes beszélgetésből. Pedig ha Imre vállalja a kérdéseket, feltehetően akkor sem adott volna érdemi választ, hiszen ő csak pár hónapja vezeti a KSZF-et. Nyugodtan hibáztathatta volna elődjét. Lassan már nem az a kérdés, elkészül-e valaha a terminál. Sokkal inkább az, ha jön az új kormány (és ez hamarosan várható), az milyen jövőt szán az épületnek. Egyáltalán nem biztos, hogy Design Terminált képzel ide. Pillantsunk csak át a Nemzeti Színháznak ásott Gödörre.

---

2009. 06. 27.

168 Óra online

Tasi Katalin

6 év, 700 millió forint, eddig eredmény nélkül

Design Terminál: az épület ami van is, meg nincs is

A Design Terminál számára kiszemelt belvárosi épület elmúlt hat évének története szinte követhetetlen. 700 millióba került a felújítása, ám az átadását mind ezidáig hiába várták. Van is kinevezett vezetője, meg nincs is. Az építkezést egyszer már befejezték, még sincs még vége. Képtelen történet a Nemzeti Színház helyén, a Gödörnek otthont adó telek szomszédságában

Hat éve kezdődött

A műemléki védettséget élvező Erzsébet téri Buszpályaudvart még 2003-ban szánta az akkori miniszterelnök a hazai design otthonául. Hogy jutott ez akkoriban Medgyessy Péter eszébe? Ma már nem tudható. Vagy legalábbis nem közismert. Még Pohárnok Mihály, a Design Terminál Közhasznú Társaság vezetője sem tudja. Pedig ő az, akit évek óta az intézmény vezetőjeként tart számon a szakmai és a laikus közvélemény is.

Az egyetemi tanárt, aki korábban is ezen a területen dolgozott a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke kérte fel erre a feladatra. Szerette volna, hogy létrejöjjön egy intézmény a magyar szellemi tulajdon, a tárgyi kultúra bemutatása érdekében. Hosszas tárcaegyeztetések után egy kormányhatározat engedélyezte, hogy a hivatal létrehozza a saját közhasznú társaságát.

Majd 2 évvel később, 2005-ben egy építészeti pályázatot is kiírtak a negyvenes években létrehozott egykori Buszpályaudvar átalakítására. Golda János, az akkori nyertes tervezőpáros egyik tagja, azóta is folyamatosan dogozik azon, hogy a Design Terminált átadhassák.

De nem csak ő készül már évek óta az átadásra. A közhasznú társaság vezetője, Pohárnok Mihály 2006. tavaszán A szellemi tulajdon világnapján lelkesen mutatta be az új intézmény programját a Magyar Szabadalmi Hivatal rendezvényén. Ám a prgram azóta is csúszik.

2006. az első átadási határidő

2006. március 30-át jelölték meg a felújítás befejezéseként. Az épület kezelője, a Kormányzati Szolgáltatási Főigazgatóság átvette a munkát, a kivitelező Hérosz Zrt pedig levonult. Sőt, a felelős műszaki vezetést ellátó szervezet teljesítését is igazolták, mielőtt az épület műszaki átadása megtörtént volna.

Mindezt nagyon furcsállja az építész, mert 2009-ben már a garanciális javításokat sem lehet számon kérni a kivitelezőn. Az épület az évek során beázott, nem megoldott a biztonságos hő és áram ellátása. De az étterem konyhájának kialakítását sem fogadta el korábban az ÁNTSZ.

A hírek szerint a Buszpályaudvar - Design Terminál felújítási költsége 700 milliót vitt el, de még ma sincsen használatba vételi engedélye. Igaz, számos furcsa közigazgatási momentum felfedezhető a történetben, de a szándékos károkozást - félrevezetést, időhúzást - Pohárnok Mihály soha nem vette észre az eltelt évek során.

2008. Új tulajdonos

A Design Terminál Kht. vezetőjének helyzete sem teljesen egyértelmű, mert az intézményről szóló kormányhatározat csak általában szólt egy létrehozandó design centerről. Nem nevesítette meg az intézményt, ezáltal meg sem nevezte annak vezetőjét. Mindennek tetejében a műemlék épület időközben a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tulajdonában került.

Igaz, a szervezet szóvivője egy fax üzenetet küldött az említett rendezvényre, azzal hogy a Vagyonkezelőnek nem tulajdona a Buszpályaudvar - Design Terminál. Igaz, rajtuk kívül mindenki azt gondolja, hogy ők a tulajdonosok.

2009. elején az Élet és Irodalomban és az Építészfórum.hu-n megjelent egy nyílt levél, amelyben a szakma képviselői tájékoztatást kértek az épület, az intézmény sorsáról a Miniszterelnöki Hivatalt vezető kancellária minisztertől.

Ennek eredményeként tavasszal egy újabb kormányhatározat 60 millió forint körüli összeget átcsoportosított az épület tényleges befejezéséhez, a használatba vételi engedély megszerzéséhez. (Bár azóta egy érvénytelen közbeszerzési pályázat fölött is eljárt már az idő. Ezzel az ajánlati felhívással kerestek kivitelezőt a még hátralévő felújítási munkákhoz.)

A történetnek még nincsen vége. A beszélgetés moderátora azzal zárta az estét, hogy

- Ha nem szélmalmokkal harcoltunk, akkor ködöt szurkáltunk - summázva, hogy a történtek felidézésén kívül semmi sem derült ki az ügy igazi hátteréről.

Arról, hogy miért nem jött még létre, az az intézmény, amit papírforma szerint senki sem gáncsol, sőt egyértelműen támogat.

 

 


 
 
Támogatom és sürgetem a Design Terminál megnyítását: Tóth Katalin (lakberendező), Varga Antal (kiállításrendező-dekoratőr), Dallmann Péter (Építész), Tibor Erdös (intezet vezetö es nyelvtanar), Goráczné Nyilas Alíz (grafikus), Erdős Nóra (ipari formatervező), Várszegi Dániel (építészhallgató), Pifkó Dániel (Formatervező szakos hallgató), Sulyok Levente (építész), Mr I. A. S.Wels (Neepgazdasaagi Tervezoe es Elemzoe), Kriczki Tamás (festő), Balogh Csaba (építészmérnök), Bella Rita (grafikus), Incze Zoltán (életmûvész), Dr. Szabó Pál (ü.jelölt), Pusztaszeri Judit (belsoepitesz hallgato), Bárány Attila (felszolgáló), jOTlRtdabejZFjQkIV (UPbwLbeKJDRENxOaR), XcVpwqFTct (YNvDrKkI), Bondor ANi (designer), Záhorszki Szabolcs (Webfejlesztés / Drupal 6), Ferth Tímea (egyetemi hallgató / építőművészet / MOME), Nagyné Albert Valéria (nyugdíjas rajztanár), Molnár Anita (porcelántervező), Schrőter Szilvia (művelődésszervező, iparművész), Pohl Zsuzsanna (Ipari termék- és formatervező), Joó Mira (tervező), Berecz Ildikó (Lexon design forgalmazó), Püschl-Németh Zsófia (gyógypedagógus), Zeke Niki (dekoratőr,képzőművész), Pelles Kíra (Ipari termék és formatervező), Németh Dóra (grafikus, terméktervező), Szabó József (Terméktervező), Zsargó Szilvia (Ipari termék- és formatervező), Maracskó Lilla (ipari termék- és formatervező mérnök), Pál Sándor (építész, generálkivitelező), Kirchmayer Andrea (egyetemi hallgató (design, menedzsment)), Papp Tamás (marketing asszisztens), Abai-Nagy István (szobrász,dekoratőr), Kiss János (Grafikus), Korda Éva (iparművész, animációs filmrendező, tanár), katona dániel (tanuló), katona linda (kultúrmolnár), Boldizsár Tamás (formatervező hallgató), Miksó Péter (egyetemista, PPKE-BTK), Tornoczky Gábor (ÁDH forgalmazó (Samsung, Corian, Hanex)), Boldizsár András (operatőr), Hetényi Dénes (műszaki menedzser), Csontos Andrea (divat-, stílustervező), Volcz Zoltán (hallgató), Pálmai Rita (tanár), Somoskövy Noémi (irodavezető), TATÁR PÉTER (FORMATERVEZŐ), Seibin Ferenc (maneger), Szilvi Tóth (fotóművész), Maurer Annamária (építész hallgató), Szenecsár Anita (építészmérnök), dr. Kiss Péter (jogász), Geszler Kinga (Titkárságvezető), Demeter András (oktató), Demén Ilona (könyvtáros), Szendrő Máté (hallgató), Rakonczai Katalin (szerkesztő/könyvkiadás), Deák János (gépészmérnök), Deákné Máthé Zsuzsanna (könyvtáros), Ráday Dávid (Kreatív Igazgató), Bányász Katalin (matematikus), Kontraszty Anna (művészettörténeti szakkönyvtáros), dr. Gemeter Gabriella (jogtanácsos), SirSirokay István (építész), Maurer Péter (könyvtáros, vállalkozó), Mohai Lajos (villamosmérnök), Megyeri András (fényfestés), Domokos Judit (közgazdász), Gáspár Zsuzsa (szerkesztő), Pócs Veronika (művészettörténész), Sztpali Eva (szakerto), Lengyel László (művészettörténet), Mélyi József (művészettörténész), Magda Krisztina (szellemi szabad foglalkozású), Koós Márta (Formatervező, csomagolástervező, grafikus), Endrődy Orsolya (formatervező ), Wilhelm Mónika (rajz és média tanár), Agócs Ruben (kertész), Kovács Gabriella (Textilművész), Keresztes Ágnes (textiltervező), Kolbása Mária (Tervezőművész), Molnár Mária Virág (öltözéktervező iparművész), Fejér Martin (fotóriporter/tudosító), Nagy Gábor (grafikus), Timár Csaba (Egyetemi hallgató), Markó Barbara (újságíró), Gopcsa Katalin (művészettörténész), Haraszty István (képzőművész), Karsai Kata (tanuló), Zentai András (médiaelemző), Kocsis Ágnes (Ipari termék- és formatervező mérnök), Nagy Dorottya (ruhaipari mérnök-tanár, modellező), Takács Gábor (Tanuló), Budai Dániel (Tanuló), Kisgergely Krisztina (tanuló), Vácz Tamás (grafikus), Deák Ferenc (könyvtáros), Faragó Ágnes (tipográfus), Kapitány Róbert (Formatervező), Chikán Eszter (közgazdász, kommunikációs munkatárs), Barts Lívia (grafikus), Szilos András (Fémműves formatervező designer ), Simon Attila (terező), Giczey Péter (közösségfejlesztő, szociológus), Barbara Sommer (Product Manager, Eptesz ), Kertész Judit (közgazdász), Lettner Adorján (mérnök-formatarvező), Papp Anett (textilművész hallgató), Kis Judit (lakberendező), Hegedüs Adrián (grafikus), Tanarki David (application manager), Csonka Viola (főszerkesztő), Bökönyi Szabolcs (Tervezőgrafikus / projekt manager), Británszky János (tervező), Mucsi Ferenc (egyetemi hallgató), Radván Ágnes (művészetpártoló), Kerékgyártó András (tanuló formatervező), Svajer László (tervezőgrafikus), Regős Benedek (fotográfus tanuló), Fehér Tamás (reklámgrafikus), Dr., Végh Oszkárné (egészségügy), Bajusz Csaba (építész), Gallai István (Web grafikus), Mák Roland (főszerkesztő), Hauk Ilona (asszisztens), Volcz Zoltán (építészhallgató), Ulmann István (egyetemi hallgató), Sárossy István (számítástechnikus), Nagy Richárd (designer), Vissy András (hallgató), Kiss Tamás (hallgató), Raszl Iván (kreatív igazgató), Halmos-Riskó Olivér (idegenforgalom), Németh Sándor (Informatikus), Boreczki Zoltán (informatikus), Fügedi Hanna (tanuló), Máté Péter (fotóriporter), Éliás István (közgazdász ), Jordán Ádám (tanuló/szabad művész), Horváth Renáta (tanuló), velich jános (betűvágó ember), Ásztai Csabáné (igazgató), Erdélyi Béla (tervező), Ásztai Csaba (képzőművész), Horvath Gabor (3d animator), Gál Dávid (Webdesigner), Szentivánszki Tünde (tanuló), Juhász András (fotográfus), Somogyi András (parodista), Millisits Máté (művészettörténész), Pletser Cecília (tanuló/tervezőgrafikus), Szabó Piroska (tanuló), Hidasi Gabriella (marketing manager), Takács Eszter (építész), Hosszu Erzsébet (tanuló), Gőz Zoltán (grafikus), Huszár Mátyás (szabadúszó grafikus), Meisner Miklós (grafikus, fotográfus), Szigeti G. Csongor (médiaművész), Szakács Judit (grafikus hallgató), Jakab Róbert (Építészmérnök ), Balogh József (zenetanár), Sándor Csilla Mária (szerkesztő), Gerő Éva (Iparművész ötvös), Herr Ágnes (grafikus), Vigh Dávid (DTP, grafika), Agócs Zoltán (postás), Kiss Rozina (képszerkesztő), Szabó Aranka (hallgató), Gyurán Krisztián (gépbeállító), Hartl Bernadett (hallgató), Fábián Csaba (építész), Merker Dávid (önkormányzati képviselő), Mayer Dániel ((szociológus hallgató)), Hegedűs István (szociológus), Madarász Edit (pedagógus-könyvtáros-masszőz), Mezey Sándor (építész), Szegő Tibor (tanuló/grafikus), Dolgos Olga (ügyvezető, közgazdász), Nemesházi Beatrix (újságíró), Csík-Kovács Zoltán (designer), Németh Anikó (hallgató), Derdák András (Kultúraközvetítő), Paulovics LInda (tanuló / KREA), Görbe-Lőke Zsuzsanna (közgazdász), Sándor Ákos (hallgató), Rinkács Péter (dtp), Ferencz Gergely (formatervező, grafikus, dtp operátor), Baló Dávid (építész), mosolygó miklós (IDdesign/belsőépitészet), Varga László (építész), Erkel András (Film producer), Deme Sándor (project manager), Száva Pál (okl. építészmérnök, tervező), Fenyvesi Judit (építész), Hercegfi Károly (egyetemi adjunktus, tanszékvezető-helyettes), Gajdov Géza (marketing asszisztens), Szitás Ágnes (grafikus hallgató), Handó Diána (archivátor), Kármán Orsolya (garfikus, art director), Raffai Dávid (formatervező), Hliva Andrea (újságíró), wettstein dorottya (formatervező), Imeli Brigitta (nemzteközi tanulmányok szakos hallgató), Lantos László (International Bodyguard & Security Services Association ( IBSSA )), Béke Ferenc (Épületgépész), Joó Tamara (média szakos hallgató), Berghauer Mária (gyógyszerész), Előd Ágnes (képzőművész), Nagy Krisztina (hallgató), Parádi Natália (Tanuló), Csernus Ági (játéktervező), Panyi Zsuzsi (üveg és ékszer designer), Zolder Renáta (irodavezető), Illyés Szabolcs (építőmérnök), Szeri Regina (pályakezdő), Gervai Judit (tudományos kutató), Molnár Adrienn (óvodapedagógus), Pálmai Balázs (formatervező), Demjén András (Vállalkozó), Kaló Zzolt (Víz-gáz-központi fűtés szerelő), Batizi-Pócsi Gergő (Építészmérnök hallgató), Gilan Bettina (hallgató/képzőművész), Seres Anna (Tanuló /környezetkultúra hallgató), Koller Tamás (tanuló), Gál Nikolett (Pultos), Gál Tamás (Műszaki számítástechnikai technikus), Hegyi Krisztián (flash fejlesztő), Bartosek Katalin (állatgondozó), Dajka Péter (hallgató), Tuboly Richard (tanuló), Zsiba Dániel (Szakács), Tóth Csaba (tanuló), Fekete Dániel (tanuló), Somlai Júlia (tanuló), Szabó Zoltán (Szobafestő), Fehér István (főiskolai hallgató), Ferenczi Éva (lakberendező), Bálint Ferenc (képzőművész, grafikus), Pásztor Bence (tanuló), Kiss Adél (Iparművész), csáki judit (tanár, kritikus), imre katalin (ruhatervező), Bársony Júlia (szabad), Stampf Katalin (ruhatervező), Löffler Linn (kutató), Eleőd Ildikó (művészettörténész hallgató), Komáromi Linda (közgazdász), Molnár Eszter (Lakberendező), Németh Melitta (képzőművész), Lóránt Nóra (idegenvezető), Borbély András (építész), Horváth Nóra (Grafikus tanuló), Juhász-Nagy Eszter (építész), kútvölgyi-szabó áron (szobrász), Szerencsés Gabriella (Designer_textil), Zsadány Hajnalka (hacker, spammer), Benkő Mária (művészeti asszisztens/művelődésszervező), Darabos Diána (kulturális menedzser), Iványi László (Ipari formatervező), Orosz Orsolya (művelődésszervező borbarát), Molnár Zsófia (építészmérnök), Fugerth Ferencné (ügyvezető / épületgépész,), Kisnémeth Ferenc (Grafikus-festômûvész), Tóth Brigitta (képzőművész tanuló), Károlyi György (Fotográfus), Latin Anna (iparművész), dr. Molnar Beáta (jogtanácsos), F. Molnár Mónika (történész), Gerber Pál (képzőművész), Bodnár Béla (tanár), Martinkovits Judit (igazgatóhelyettes), Szenner Alexandra (animáció /tanuló), Szentgyörgyi Éva (Általános iskolai rajztanár), Varga József (designer / webprogrammer), Wizner Balázs (szociológus - filmproducer), Horn Enikő (divattervező), Réger Zsuzsanna (tanuló), Horváth Ferenc (Kreatív Igazgató), László János (képzőművész), Boros Csaba (Diák/zenebohóc/tolmács), Molnár Balázs (életművész), Albrecht Rebeka (tanuló), Gerebenics Zsófia (Egyetemi Hallgató ), Józsa Ágnes (Újságíró, szerkesztő), Scherer József (formatervező,egyetemi tanár), Penkala Éva (textilművész), Somogyi István (formetervező és kirekesztő), Mihályi Ákos (építész), Koós Márta (Formatervező, csomagolástervező, grafikus), Baglyas Gyuri (szociálpolitikus), Fillér Máté (Egyetemi hallgató), Sz.Boszor Zsuzsa (villamosmérnök/banki alkalmazott), Timár Timea (enteriőr stylist), Nagy Lilian (közgazdász), Debreczeni Péter (építész), Timár Rita (reklámszövegíró, zenész), Sereghy Zsolt (arabista), Hegedüs Andrea (tanulo), szőke gergely (tervezö grafikus művész), Szokola Màtè (urhajos), Tallér Virág (építész hallgató), Bitay Andrea (újságíró), Bán Krisztián (diák), Laki Eszter (grafikus), Szabó Etelka (művészettörténész hallgató), Bodnár László ((festő/grafikus/dekoratőr/borász/diák)), Paár Ottilia (művészetterapeuta), Nagy Erika (kult.menedzser), szokács kinga (human assistant), Jankó Anna (művészettörténet hallgató), Rozsnyai Tamásné (nyugdijas), Réger Zsófia (Egyetemi hallgató), Chilf Mária (képzőművész), Lukácsné Varga Katalin (óvodapedagógus), Kiss Emma (tanuló), Kovács Eszter (www.axioart.com oldal vezető), P. Krisztián (reklámgrafikus), Tornyánszki Éva (művészeti menedzser), Kéthelyi Eszter (művészettörténész), Oros Eszter (közgazdászmérnök), Csinálos János (újságíró), Bogád Zoltán (újságíró), Ván Hajnalka (művészettörténész), Bonyár Miklós (tanácsadó), Mező Áron (Tanuló), Szűcs-Rozsnyai Zita (pszichológus), Piros Boróka (képzőművész), Varga Balázs (filmtörténész), Lukacs Alexandra (egyetemista), Schay Krisztina (közgazdász/művészeti manager), Bárdossy Imréné (nyugdíjas könyvtáros), Gottfried Judit (közgazdász), Uhl Gabriella (művészettörténész), Virág Anita (televíziós szerkesztő), Elek Annamária (tanár), Eperjesi Ágnes (képzőművész), Józsa Kitty (esztéta, művészettörténész), Zombori Mónika (művészettörténész), Baglyas Erika (képzőművész), Sárkány Péter (főiskolai docens), Tóth Ferenc (formatervező művész), Bakos Gábor (képzômûvész), Antalóczy Tímea (szociológus), Dr. Végh Oszkárné (egészségügy), Kelemen Dóra (ruhatervező), Fábián András (építészmérnök), Dr.Alföldi László (Orvos), Beszédes Rita (okl.építészmérnök, kerületi főépítész), Zombori Balázs (deák), Trajtler Gergely (audit asszisztens), István Mária (művészettörténész), Mérő Vera ('I'), Pólos Zoltán (Formatervező hallgató), Eszik Veronika (egyetemi hallgató), magyar boglarka (hallgató), Kersner Katalin (építész), Vincze Ágnes Anna (életművész), Lukács András D. (ügyvezető), Szörényi Beatrix (képzőművész), Illés Anikó (pszichológus/egyetemi oktató), Nagy Edina (eszéta), Dénes Judit (ékszerforgalmazó), Eörtzen Nagy Gergely (.I.), Pusztai János (tanuló), Murányi Mózes Márton (Tanuló), Rein Krisztián (Borkereskedelem), Turai Balázs (rajzfilmkészítő), vándor csaba (képzőművész), Beck András (irodalomkritikus), Molnár Mária Virág (öltözéktervező), Oláh Gábor (egyetemi hallgató), Erős Ilona (vezetésfejlesztő coach), Kovács Ádám (antropológus), fátyol viola (fotós hallgató), Dr. Bognár Éva (személyzeti tanácsadó), Tóth Eszter (müvészettörténész), Csákyné Nemes Krisztina (tanár, tréner), Tar Ágnes (belsőépitész tanuló), Kis Judit (Művészhallgató), Balogh Bulcsú (kerékpáros), Szilágyi Zsuzsanna (gyűjteménykezelő), Korponovics Roland (hallgató), Mészáros Angéla (öltöztető), Lukács Péter B (hangmérnök), Péli Sári (szekesztő), Pákozdi Brigitta (tanuló/ adóigazgatás), Alfoldi Nóra (kritikus), MANDEL RÓBERT (ZENEMŰVÉSZ, ORGANOLÓGUS), Igor Buharov (szakács), Sugár János (képzőművész), Fekete Hajnal (nyelvtanár), Varga Viktor (tanuló / grafikus), Fulajtár Tibor (álmodozó, vizuális es kultúr antropologia hallgato, mellette utazo es kiváncsiskodó.), German Kinga (adjunktus/művészettörténész), Erhardt Miklós (képzőművész), Gáll András (médiaművész, fényképész), Bordás Bogi (egyetemista), Tillmann József (filozófus), Esterházy Marcell (képzőművész), ipsics barbara (tanulo), Molnár István (tervezőszerkesztő), Huszár Daniella (diák), Müller Kinga (termék-, és formatervező szakos hallgató), Szilágyi Csilla (üvegtervező), Déri Zsolt (Újságíró), Vízer Balázs (Újságíró), Mudra László (fotográfus), Kiss István (szoftverfejlesztő), Antal Ágnes (termék- és formatervező ), Nagy Zsolt (Desinger), Tamás Balázs (Pénzügyi elemző), Nagy Alexandra (designer), Jozsef Bertalan (Epitesz), Lakatos Anita (fotós/újságíró), LaySoft (Programozó), Horváth Dániel (szociológia hallgató), Szalai Júlia (belsőépítész), Csiky Zoltán (építészmérnök hallgató), Szarka Imre (Buszsofor), Munkácsi Zsófia (építész), Kovács Eszter (építész), Miskolczi Márta (enteriőr-és tárgytervező), Árva József (építész), Molnár Tamás (egyetemi hallgató), Illés Éva (projektvezető ), Sterbina Roland (grafikus), Kóthay Gábor (grafikusművész, betűtervező), Bajkó Anikó (textiles iparművész/ tanár), Bőcs Beatrix (tájépítész mérnök), Frank György (építész, bútortervező), Kosnas Robin (Tanuló), Farsang Zsolt (építész), Horváth Viktória (tanuló), Protzner György (designer), Hopp Győző (könyvtáros), kovács gergely (építész), Borsos Irisz (építész), Szakács Eszter (tanuló-festő), ifi gergely (interactive designer), Takács Eszter (egyetemi hallgató), Bogányi Gergely (grafikus diák), Huszár-Berényi Katalin (építész), Kalászi Zoltán (építész), Eke Tamás (építész hallgató), Hóka Krisztina (tanuló), nyitrai istván (), Sasvári Gábor (köztisztviselő/foglalkoztatás politika), Burai Éva (egészségügyi adminisztárot), Szabó Gábor (építész), Orosz Éva (építészmérnök), Antalics Loránd (Fogtechnikus), Herdics Ágnes (építészhallgató), Papp Eszter (epitesz hallgato), Karácsony Ilona (épitész), Chvalla Diána (építész), idb. Antalics János (Építésztechnikus - nyugdíjas), Németh Attila (könyvelő), Birkás Viola (IT Analyst), Antalics János (építész), Droppa Judit (textilművész/egyetemi tanár), Bárkányi Attila (ipari formatervező/egyetemi tanár), Szabó Péter (építőmérnök), Dulin Jenő (pszichológus), Kolyvek Antónia/trüffELLE! (designer), Körtvély Adrienne/trüffELLE! (designer, art and business igazgató), fogas renata (epitesz hallgato), Szarvas Gábor (épitész), Gregor Szinyai (epiteszmernök), Zala Péter (Jogász), szabó fanny anna (jogász hallgató), soós attila timur (építész hallgató), kormos borbala (szobrász), kormos anna zsofia (textil), Oláh György (grafikus, egyetemi docens), Dóczy Viktória (építész), Buczkó György (élő glassikus), Csizmár Alícia (grafikus), Ámon György (Grafikus/Oktató), Németh Johanna (hallgató/tervezőgrafikus), szasz veronika (tanulo), Szalkai Dániel (Tanuló), göncz patrícia (hallgató/design), Sárközi Zsolt (Tanuló), Zajonskovsky Nóra (ügyvezető - lovas élet, vállalkozó), Om Bori (Intermediás), Döklen Zoltán (DTP-Operátor), Rácz Erzsébet (Fodrász,szalon tréner.), Érci Erika (Belsőépítész), Mészáros János (szerkesztő), Igali Gábor Dániel (Produkciós vezető), Kiss Noémi (pénzügy), Paré Boglárka (Marketing), Gábos Albin (színész, fotográfus), Kovács Dániel (művészettörténész, újságíró), Nagy Szilárd (Grafikus), Czakó Károly András (kiadványszerkesztő/grafikus), Herczeg László (építész), Lukáts István (építész), Ihász-Tóth Dániel (piackutató), Énekes Ferenc (FeFe) (Tipográfus, DTP grafika), kántor attila (tanuló, grafikus), Nyerki Jennifer (tanuló / grafikus), Varga Zoltán (CEE bank-tanácsadó), Beres Andrea (tanulo), Bognár Botond (vállalkozó), Kovács Gergely (építész), Kovács Gáspár (formatervező hallgató/MOME), Szigyártó Gábor (építész hallgató), Zakota Tamás (tanuló), Bozóki-Ernyey Katalin (kulturális antropológus, régész), Dr. Ernyey Gyula (egyetemi tanár MOME), Kolozsi Bea (fotográfus), Gacsal Péter (tervező és dtp grafikus), Kecskés Péter (építészmérnök hallgató), Pintér Ádám (hallgató, webdesigner), miggels boglarka (anyuka), török zsófia (diák / építész), Mayer András (fotó), Fodor Zsuzsanna (vállalkozó), Hope-Bánszki Anikó (enteriőr tervező), Fullajtár Jenőné (nyugdíjas építőmérnök), Pénzes Ágnes (diák/ formatervező), Bányai Bence (formatervező hallgató, 3d látványtervező, grafikus), rákóczy anna (zenész, tanár), Lamos Krisztián (Tanuló/médiatechnológus asszisztens), Noll Márton (építész), Tiszai Gyula (álláskereső ipari termék- és formatervező), Egri Diéna (Tervező grafikus hallgató), Loibl Ivett (lakberendező), Terstyánszky Mátyás (rendszergazda), Szelei Kis Gergely (szoftverfejlesztő), Halmi Dávid (marketing), Horváth Gabriella (egyetemi hallgató), László János (grafikusművész), Balázs Tibor (kiállításépítés Design Center), Tátos Katalin (indormátor Design Center), Páska Csaba (építész), Paragh Ádám (nyugdíjas), Puskas Péter Pál (kisvállalkozó), Romvári Anna Beáta (bölcsészhallgató), Tolmár Klára (újságíró, szociológus), Szilágyi Csilla (üvegművész), Vojnich Erzsébet (festőművész), Riess Pascale (Art Director), Mráz Borbála (könyvtáros), Bendzsel Miklós (gépészmérnök,köz- és idea-gazda), Kismarty Kinga (Belsőépítész), Nyitrai István (izlés rendőr), Csető Georgina (leendő grafikus), Zimmermann Zsolt (art director), Szabo Anita (farmer), Várady Zoltán (webfejlesztő), Brauer Ildikó (Képzőművész), Bakró-Nagy Ferenc (Fotoriporter), kollárovics nóra (orvostanhallgató), Albrecht Júlia (Iparművész), Albrecht Julia (Képzőművész), Almàssy Szilvia (szàllodaipari szakember), Fehér Judit Emese (tanár/ szakfordító), Takács Judit (csomagolástervező / grafikus / art director), Ács Ilona (iparművész), dr. Matusek Piros (jogász), Lakat Balázs (Webgrafikus), Andras Oravecz (Diak), finta sándor (építész), Mathe Szabolcs (Tanulo-American Studies), herwerth sándor (gyertyaöntő- díszgyertya készitő), herwerth orsolya (szellemi szabadfoglalkozású), Nagygyörgy Anna (közgazdász), Varga Annamária ("art"ista), Tizedes Anita (Szinész), Hetényi Nikoletta (irodakukac / nyelvtanár), Tarczy István (festőművész), Szabo Emese Katalin (Textiltervezo), Osbáth Norbert (tanuló (építész)), Vancsik Hajnalka (tanár), Lovrity Andrea Anna (tanár), Lovrity Anna Katalin (tanuló), vaczi noemi (tanuló), Sátor Tamás (egyetemi hallgató), dr. Cservenka Julianna (tanár), Német Ákos (építészmérnök), Zoltán György (vállalkozo/faipar), Fehérvári Borbála (tanuló), Szépvölgyi Viktória (építészetkritikus), Bognár Zsuzsa (anya), Markóné Szalai Szilvia (tervezőgrafika), Papp Viktorina (tanuló), Dézsi Lajos (tanár), Négyesi Rita (Tanuló/szilikát), Fleckenstein Anna (grafikus, tanár), Szücs Szabina (építész hallgató), Herkli Mátyás Barnabás (munkanélküli), Gulyás Dóri (hallgató), Barna Georgina (formatervező hallgató), Komlósi Dániel (tervezőszerkesztő), Kulcsár Anikó (tanuló (szobr.)), Kotlár József (Informatikus), Lak Edina (tanuló), Miklovicz Anita (diák), H. Eszti (dekoratőr/kirakatrendező), Cziner Máté (tervező grafikus), Molnár Dávid (egyetemi hallgató), dezyre (dekoratör), Pap Péter (hallgató), Nagy Árpád (webtervező, grafikus), Vaskó Anita (hallgató), Fazekas Zsigmond (közgazdász), Deák Dóra (tanuló), Varga Zs. Panna (Tanuló), Halász Judit (formatervező hallgató), Miklósi Ádám (formatervező hallgató), Deák Péter (tervezőgrafikus), Honfi Katalin (textiltervező iparművész), Soós László (kerámikus iparművész/restaurátor), Kalmár E. Katalin (lakberendező), Jakabfi Balázs (fotográfus), kovács Boglárka (Építész hallgató), Kocsis Gabor (mernok), Érsek M. Zoltán (főszerkesztő ), Mészáros Zsuzsanna (építészhallgató), Papanek Zsuzsanna (közgazdász), Gombás Dóra (hallgató), Feuertag Ottó (europa design ), vaSS Sándor (grafikus), ring miklós (belsőépítész), Baráth Ferenc (grafikus), Orbán Péter (egyetemi hallgató), Stiglincz Máté András (a teret naponta "használó" egyetemi hallgató), Eke Péter (Grafikus), Tóth Réka (Junior Account Director / reklám), Lázár Diána (felszolgáló), Bónis Balázs (Junior rendszergazda/alkalmazásfejlesztő), Bónis Balázs (Junior rendszergazda/alkalmazásfejlesztő), Horváth Péter Ernő (főiskolai hallgató), Boda Petra (Lakberendező,fényképész), Balla Orsolya (hallgató), Pongrácz Ildikó (project manager / Office Interior), Klaniczay Júlia ( archívum-vezető), Fehér Adrienn (képgrafikus), Orbán Heléna (lakberendező), Haba Erika (üvegtervező iparművész), dr.Gönczi Krisztrina (jogász), Szabó Zsigmond (villamosmérnök), Szabóné Balla Gabriella (óvodapedagógus), Hidegkuti Nikolett (lakberendező), Pap Dániel (tanuló), Marton Eszter Renata (tanulo (terv.graf.)), NagySándor (grafikus), Farkas Barnabás (ötvös hallgató), Andor Mária (divattervező, grafikus), K Pintér Tamás (építész), Babják Krisztián (tanuló), Gazdik Richárd (interactive designer), Szentpétery Dóra (jogász), Bárd András (főiskolai tanár), Barát Tamás (Főiskolai tanár, a CCO Magazin főszerkesztője), Diósi Réka (tervezőgrafikus hallgató), Valkovszky Sándor (ilyen bankos csávó), Kollmann Róbert (webfejlesztő), Baksa P.Olivér (Oppala Reklámajándékos), Horváth Sándor (grafikus), Tiry Katalin (könyvtáros), Vajtai Vajk (marketing), Cseh Gábor (grafikus), Kertész György (tanácsadó), Marosi László (Ötvös/designer), Székács Gyöngyvér (tervezőgrafikus), Bartha Sándor (képzőművész, tervezőgrafikus), Schlanger Judit (orvos), Máhr Péter (grafikus), Uliczki Anna (gógypedagógus), Posta Csaba (háer), DanicsPéter (belsőépítész), Lőcsey Ágnes (művészeti tanácsadó, osztályvezető), Béky Tamás (Diák), Mellik Tamás (tervezőgrafikus), Dr. Németh Zsuzsa (gyógyszerész), Sárossy Judit (asszisztens), Kovács Gyula A. (Grafikus / grafikus hallgató), Mihályffy Anna (Terméktervező könnyűipari mérnök), Pinczés László (szoftverfejlesztő), Szikra Eszter ((-)), Nagy Dávid (szakfordító), Racskó Gábor (informatikus), Pál Anna (építészmérnök), Delast Elena (öko-művésznevelő), Komjáthy Gábor (Belsőépítész/bútortervező), bereznay tamás (szakács), Nagy Richárd (formatervező-designer), Toporczy Zsófia (account assistant), Gajdó Kristóf (MKE-s Tanuló), Gerendy Jenô (tervezôgrafikus), Blaschtik Éva (szerkesztő), Kovács András (építész), Barnác Tamás (Kreatív/Grafikus), Ady Marianna (Kreatív, tervező), Zirig Árpád (szerkesztő), Altmann Dániel (IT Helpdesk Analyst), Horváth Valéria (grafikus, tipográfus), Mandel Kinga (textil-, és öltözéktervező iparművész), Balogh László (BLaC) (zenész), Alföldi Zsuzsanna (közgazdász), Molnár Ildikó (reklám), Kudász Gábor Arion (fotográfus), gál béla (építész), Bárány Róbert (kiadványszerkesztő), Timár Timea (enteriőr stylist), Göde András (építész, egyetemi adjunktus), Nagy Kriszta (fashion), Révész Róbert (fotográfus), Ferenczi Dániel (tanuló [építészmérnök]), Szabó Dóra Zsófia (Tanuló), Drégely Imre (fotóművész), Benedek Zsanett (építész), Zimits Sándor (Belsőépítész), Tordai Ágnes (pr tanácsadó /Prime Time Communications), Tóbiás Andrea (marketing szakmunkás), Szabó András (Ötvös), szabó eszter (bölcsész), Schultz Antal (tanuló), Megyeri Gabriella (grafikus), Kerékgyártó Béla (egyetemi oktató), Fehér Panna (utazási tanácsadó / VISTA), szabó ferencné (nyugdíjas), hajós szandra (pr), Bruckner Regina (PR -os), Varga Balázs (reklám), Nádasdi Katalin (textiltervező), Szárnyas János (építész / fényképész), Fegyverneky Sára (építész), Márton Mazzag (építész), Maczonkai Dániel (tanuló), Csuzdi Miklos (epitesz), Szegő Eszter (szerkesztő), Siptár Ábel (formatervezés hallgató), Horváth Cecília (főszerkesztő, ELLE Dekor), Czifrik Dóra (építészmérnök), zita konnerth (enteriőr tervező), Nánai Borbála (koordinátor/Elle Dekor), Szabó Ágnes (copywriter), Tóth Tímea (stylist), Ecsődi Krisztina (építőmérnök / ingatlanfejlesztő), Hakkel Vanda (szerkesztő), Loszmann Dávid (építész), Kovács Krisztina (informatikus), Dercsényi Dávid (újságíró), Kiss Sarolta (grafikus), Amin Goran (Consultant), Béki Gábor (reklámos), Nagy Zsolt (Desinger), Nemes Bálint (Producer), Gulyás Kata (építőmérnök), Mesterházy Gabriella (kulturális programkoordinátor), Tóth Ali (főszerkesztő, The Room), Botyánszki Zsolt (layouter), Virág Anikó (divatszerkesztő), Holicska Ádám (Építész), Nemes-Balogh Szilvia (szövegíró), Heiszler Ákos (PR szakember), Potos Rita (maketing), Benczúr László BLA (ÉPÍTÉSZ), Fábián László (építész), Osvárt Judit (főszerkesztő, H.O.M.E. magazin), Tellér Mária (grafikus), Palotai Balázs (ügyvezető), dr. Kende Péter (újságíró), Baráth Dávid (grafikus/ designer), Fekete Dóra Mónika (tervezőgrafikus), Balogh Viktória (iparművész), Birinyi Tamás (grafikus, designer, videóvágó), Hircsu Mariann (iparművész), T.Tóth Dávid (építészhallgató), Erdélyi Judit (animációs tervező), Rózsa Szonja (Kreatív igazgató/Éva/InStyle magazin), Szalai Erika (üzletfejlesztési vezető), Sajdik Ildikó (műkereskedő,szervező), Remete Ágnes (marketing és reklám szakember), Illés Zsuzsanna (Informatikai Helpdesk Csoportvezető), Jávor Kata (projekt koordinátor), Rábold Ágnes (könyvtáros), baranyai istván (építész), Kiss András (újságíró), Horányi Attila (egyetemi oktató, művészettörténész), barbay csaba (fotógráfus), Tóth Mari (divat- és stílustervező), Balogh Edit (kárpitművész), Betlen Katalin (szerkesztő), Szalay Gábor (produkciós munkatárs), Zwickl András (művészettörténész), Bender Dalma (ötvös tanuló), Iglódi Csaba (újságíró), Győri Károly (Iparművész), Bögöthy Kriszti (közgazdász , tanuló), Wolf Bettina (Ötvös), Erdős János (tanuló), Edőcs Márta (üvegtervező), szántó lili (grafikus), Hárshegyi Balázs (Építészet- Belsőépítészet- Bútordizájn), herczeg lászló (képzőművész), Kun László (Informatikus), Juhász Nóra (Textiltervező), Kereszty Zsolt (festőművész, lakberendező), Csabai Zita (textiltervező hallgató-MOME, festő), Szentesi Adrienn (marketing projektvezető-kreatív), Takács Viktória (egyetemi hallgató), B.Révész László (filmrendező), Balogh Bulcsú (kerékpáros futár), Mihucza Nikolett (szabadúszó), Papp & Schneider (Fotos), Fekete Brigi (tanuló), Rozmann Ágnes (grafikus), Balotai Zsuzsanna (építész hallgató), Deák László (Formatervező), Attalai Zita (öltözéktervező), Telek Zsolt (pedagógus/művelődésszervező), Sziráczky Brigitta (Öltözéktervező iparművész), Gőbl Gabi (szociológus), oborni katalin (tanár), Fuchs Péter (újságíró), Szigyártó Gábor (építész), Bényei Judit (szociológus), Tar Ágnes (belsőépítész hallgató), Böhm Gergely (tervezőgrafikus), Zádor Tamás (médiaművész), Vitézy Péter (céges ember), Szabó Dániel (hangtechnikus / grafikus), Csipler Dorottya (tervezőgrafikus hallgató), MÁRKUS JÁNOS (épitési vállalkozó), Molnár Zoé (építész hallgató /MOME/), Barabás Mária (bőrdíszműves szakoktató), Selmeczi Géza (grafikai tervezés meg más dolgok), Kraiciné Szokoly Mária (egyetemi oktató), Csekk István (főiskolai hallgató/ vizuális kommunikáció), ifj. Holler László (főiskolai oktató (vizuális nevelés)), Csillag Katalin (közgazdász), Zsinka Dávid (Mókoló), Kusztos Attila (Grafikus), Lanczinger Mátyás (animációs tervező, képregénykészítő), Fanó Sándor (Art director), Rózsa Béla (ötvösművész, tanár), Szilvay Péter (marketingcommunicateur), Baló Dávid (építész), Fleckenstein László (roofer), Czapp György (formatervező, grafikus), Horváth László (asztalos), Fort Balázs (értékesítési vezető), Veres Panni (szellemi szabadfoglalkozású), Kurdi Szabolcs (informatikus), Lázár Orsolya (modelltervező és textilrajzoló asszisztens), Plathy Péter (Raktáros), Rádiné Mészáros Ágota (Védőnő), Kardos Imre (befektetésiszoftver-tanácsadó), Fricska Sándor (rendszerinformatikus), Ámon Tamás (Site builder), Viniczai Virag (Supply Assistant), Gazinszky Tamás (építőipar), Mátrai Mária (tervezőszerkesztő, (nyugdíjas)), Kun Dorottya (könyvtáros), nagy reka (programozo), Réti Andrea (statikus, kivitelező), Köő Adrien (fotografus), Barta Zsolt Péter (fotográfus), Glatz Zsófia (építész), Floidl Andrea (lakberendező, tanár), Szöllősy Anna ( iparművész/művésztanár), Pekli Erika (formatervező), Wiedermann Dénesné (tanár), Titton Eszter (dokumentátor), dorgai marta (reklam), Fugerth Ferencné (épületgépész), dr. Komjáthy Attila (építész), Vojnich Erzsébet (festőművész), Budavári István (Ipari formatervező), Muzelák Bálint (környezetmérnök), Hornyák László (grafikus), Szabó István (vill.mérnök), Asztalos Tamás Gábor (szakoktató), Petrók György (gondolkodó), Kisfalusi Márta (iparművész, keramikus), Gál Árpádné Kisgergely Katalin (keramikus), Bácskai Panka (üzleti kommunikátor, grafikus), Bein Klára ( öltözéktervező iparművész), varge erika (keramikus), Földesi Eszter (tanuló), Csalló Kata (üzletvezető), Weigert Miklós (iparművész), Bakó Szilvia ( (antropológus)), Ország László (tanár, képzőművész), Nádudvari Noémi (galériavezető, kurátor), Nagy Lajos Imre (szobrász, főiskolai tanár), vinczellér Zsolt (építész-belsőépítész), Csatlós Judit (Antropológus), Huller Ágoston (grafikusművész), Havasi Tamás (grafikusművész, főiskolai docens), Papp-Ionescu Annamária (építész-koreográfus), Mityók Éva (dekoratőr), Szetey Tamás (fuvarozó), Gombár Judit (színházi díszlet-jelmeztervező, főiskolai tanár), Havasi Ildikó (Keramikus iparművész, szobrászművész), Koroknai Andrea (hallgató), Kiss Ida (építész), Eszik Veronika (hallgató), Szirtes János (képzőművész), Molnár Czingi Béla (vizuálistervező / teoretikus), Fábry Ilona (pedagógus), Nagy Márton (főiskolai hallgató), Tóth Ferenc (designer), Dr Strohner József (főiskolai oktató/ vizuális nevelés), Szabó Mária (lakberendező), Benedek Noémi (grafikus), Sándor Zsuzsa (tanár), Gaugecz Ádám (internet marketing), Horváth Anikó (designer), Fekete Ágnes (tervezőgrafikus (főisk. adj.)), Grasl Bernadett (művészettörténész), Tisza Zoltán (köztisztviselő/tanár), Szalay József (művésztanár), Lantos Edit (művészettörténész), Hardy Ilona (Piackutató), Kovács Sztríkó Zsuzsanna (földabrosz rajzoló), Zátonyi Tibor (árnyékfogó), Lovei Gabor (biologus), Dombi Vera (tanulo), Jánosi Anna (tervezőgrafikus hallgató), Gazsó Ágnes (designfüggetlen projektmenedzser ), Sárossy Istvánné (nyugdíjas matematika tanár), Birkás Ákos (festőművész), Diós Márta (tanár, etnográfus), Sasvári Edit (művészettörténész), Rohmann Ditta (Zenész), Pampuryk Péter (képzômûvész), Tréfás Krisztina (szerkesztő), Takács Dániel (könyvtáros), Fuchsné Tolnay Judit (ipari formatervező), Hatvani Zsolt (középiskolai tanár), Bogdán Lilla (tanácsadó), Tóth Sándor (MKISZ A 000170) (tervező-grafikus / nyomdász), Gaul Emil (Egyetemi docens, Nyíregyházi Főiskola), Mógor Éva (hangszerkészítő), Farkas Dora (formatervezo), Bényei Tünde (textiltervező művész), Kovács Marianna (Iparművész/Kötött anyag-és öltözéktervező), Murakeözy Gabriella (grafikus), Kaposvölgyi Attila (vízhezszoktató), Varga Kristóf (közpolitikai elemző, pszichológus), horvathtibor (képző- és képzőművész), Szemerey Samu (építészmérnök), FD MUSIC (LIFEART), Streitmann Norbert (-), Gopcsa Katalin (művészettörténész), Tomay Katalin (üvegtervező), Schiller Noa (fotoriporter, enteriortervezo, tipografus), Gáspár Judit (egyetemi oktató), Dr. Gelei András (egyetemi oktató / szervezetfejlesztő tanácsadó), dr. Szép József (ügyvéd), Tóth Virág (tervezőgrafikus hallgató), Viszoki Csaba (hallgató), bori om (egyetemista), Reményi Petra (építészhallgató), Baktay Amrita (lakberendező), Kukorelly Endre (író), Kiss Orsolya (tanulo), Madocsai Dániel (tanár), kerényi jános (tervezô grafikus), Hérics Nándor (Tervezőgrafikus), Szádvári Lídia (médiamunkás), Vállaji Gábor (Grafikus), Szilágyi András (Filozófus, művészeti író, költő, tanár), Krunity Daniella (Tanuló), Fenyvesi Áron (művészettörténész), Cuhorka Kata (-), Balázs Miklós Ernő (mozaikművész), Barcsay Gergő (diák), Illés Csaba (webfejlesztő), Lamos Timea (lakberendező), Tibola Vera (-), Szabó Krisztina (referens), Sallai Géza (szobrász), Málnási András (nyugdíjas beruházó), somlai orsi (bélyeg marketinges), Hajdu Gáspár (Ép.hallgató), Szilágyi Csaba (okl. építész tervezőművész), Tatai Erzsébet (művészettörténész), Lukácsi Anita (tervezőgrafikus hallgató), Muzsai István (építész / belsőépítész / festőművész ), Vincze Réka Hanna (tanár, rendezvényszervezô), Vincze Péter (újságíró), Kéri Ildikó (tanár), dr. Gündisch Mónika (újságíró), Bóta Borbála (pixelidomár), Füri katalin (különleges mindenes), Kovacs Istvan (orvostanhallgato), Nepper Niki (Ruhatervező), Csengeri Tamás (zenész), Danis György (orvos), Lévai Klára (könyvtigazgató,MOME), Kárpáti Rácz Judit (designer), Máté Kristóf (diák), Rétháti Ildikó (öltözéktervező), Rétháti Ildikó (öltözéktervező), Domonkos Ágnes (gyógypedagógus), gyukics gábor (költő, műfordító), Forgács Éva (művészettörténész), Tatár Péter (formatervező), Farkas Tímea (zeneművészeti szakközép), Bonyhártiné Csősz Judit (lakberendező), Schuszter Dániel (építészmérnök), Lublóy Zoltán (designer), Pócs Péter (grafikus), Koltai Éva (grafikus), vértesy ági (építész), Lakner Antal (képzőművész), Janka Tamara (grafikus), Firnigel Éva (angol nyelvtanár), Szigeti Zsófia (tervező/szakújságíró), Hajdú Géza (grafikus), Széki András (tervezőgrafikus, tipográfus), Anda Emília (Ruhatervező iparművész), Sajó Zsuzsa (újságíró), Csáki László (képzőművész), Irimiás Balázs (építész), Kálmán Rita (művészettörténész, kurátor), Gröb Krisztina (fotográfus), Benyovszky Máténé Szabó Zsuzsanna (informatikus), Benyovszky István (Formatervező), Albert Melinda (Designer), Sólyom Katalin (htb), Eisenberger Réka (grafikus hallgató), Gábor Enikő (képzőművész), Sólyom Eszter (fémműves formatervező), ÁRVAI GYÖRGY (ARTDESIGNER), Gőbölyös Luca (Képzőművész), Csokas Eszter (grafikus), Fehér Nóra (tanár/tolmács/fordító/író), Kiska Judit (grafikus), Kulinyi lstván (designer, képzőművész), Hábenczius Manna (belső tervező), Jakab Krisztina (grafikus-operátor), Ránki Júlia (rádió riporter), Dóczi Katalin (tanuló), Szabó Klára Petra ((formatervező/f estő)), Szilágyi Sándor ((fotóművészeti író)), Szendrői-Kovách Kristóf (építészmérnök hallgató), Kovács Máté (Közgazdász), Kovács Gergő (Art Director/grafikus), Kufár Róbert (kommunikációs tanácsadó), Török Tamás (kurátor), Kovács Tamás (belsőépítész/designer), Kovács Bence (építész/belsőépítész), Kovács Elemérné (nyugdíjas építészeti és belsőépítészeti cég vezető), Kozári Imre (fémmûves tervezô), Andreas Fogarasi (képzőművész), Gratt Marianna (lapmenedzser), csáki tünde (látványtervező), vasseva (öltözéktervező iparművész), Havasi Gabriella (alkalmazott online grafikus), Bolgár Eszter (művészettörténész), Huszár András (építész), Gróf Ferenc (képzőművész), St.Auby Tamás (designer), Nagy Oldman István (Eladó / Amatőrfilmes, és fotgráfus), Gábor Éva Mária (szobrászművész), Jancsó Áron (grafikus), Gáspár László (építész), Barsy Szabolcs (Hivatásos katona), Csöbi Andrea (interiurdesigner), bukovics andrea (grafikus), Fóris Katalin (textilművész), PXnémber (pixelhuszar), Nyitrai Katalin (textil kereskedő), Mondovics Mihály (grafikus), szél sándor (ipari formatervező), Szikra Renáta (művészettörténész), Kiss Gábor (Álmennyezet tanácsadó), Balaskó Attila (formatervezés), Barki Márton (vállalkozó), szkladányi győrgy (szupernova kreativ), szabó gábor (szupernova kreativ), Vásárhelyi Judit (key account manager), Sánta László (tanuló), Mezei Szabolcs "Montag" (Tervező Grafikus), köles vazul császár (ötvös), Szendrei Julianna (tanár), Szaradics Antónia (tervezőgrafikus), Pénzes Ágnes (tanuló/design), buczko bence (formatervezo), B. Laborcz Flóra (ötvös-szobrászművész), Hoffer Andrea (festő-restauraátor), Kalmár Péter (nyugdíjas mérnök), Ruttka Andrea (textilművész), Károsi Zoltán (Ipari formatervező művész), Nagypál Dorottya (üvegtervező iparművész, design manager), Szőnyei György (Grafikus / Képzőművész), Szabó Réka (tanuló/lakberendező), Willmann András ( Éhbérnyugdijas), Kiss Andrea (tanuló), KÓSA LÍVIA (CAD SZERKESZTŐ/LAKBERENDEZŐ), Kónya András (díszlet-jelmeztervező képzőművész), Kubó Éva (textiltervező iparművész), Juhász Katalin (díszlet-és jelmeztervező), Lampért Szabolcs (digitális média kereskedelmi menedzser), Bezerédy-Heraldné UNGER ZITA (formatervező művész/design menedzser), Kis Csongor (művészettörténész ), Harsányi Eszter (tanuló), Mihálszky Helga Petra ( textiltervező), Kiss - Kuntler Árpád (Képszerkesztő - Fotográfus), Krámer Veronika (jogász), Bencze Julianna ( egyetemi hallgató/építész tervezőművész), Györgyi Kornél (formatervező mérnök), Riba Hilka (grafikus), R. Székely Julianna (közíró), Sándor Csilla (főszerkesztő, kiadó), Merényi Szabolcs (Grafikus), Péter Vladimir (tervező művész), Szakál Balázs (kreativ állat), Károly Ferenc (építész), Égi Marcell (ékszertervező), Eldar Adrienne (szerkesztőségi titkár/Szalon Magazin), Erdélyi Réka (tervezőgrafikus hallgató), Zsarnóczky Krisztina (Formatervező - csomagolástervező), Szegő György (építész), Csulák Noémi (tanuló), Szebedy Bors (festész), Fekete kriszta (öltözéktervező), Gyenis Tibor (képzőművész), Nánay Barnabás (grafikus), Palkovics Veronika (grafikus), Lőcsey Ágnes (osztályvezető ), Krajcsovics Károly (ötvös,iparmüvész), Szendrői Gábor (Fegyverkovács), Bötös Andrea (grafikus), Haba Péter (művészettörténész), Németh Gábor (író, tanár (SZFE)), Húber András (rendszergazda), Selmeczi György (belsőépítész), Gráf Péter (Fotós), Pető Zsuzsa Aliz (grafikus), Kuczor Richárd (marketing manager), Pál Gyöngyvér (grafikus), Szokolai Máté (Értékesítő), Horváth Nóra (tervezôgrafikus), Szalay Péter László (grafikus hallgató), Kemény György ((képzőművész, tervezőgrafikus)), Illényi-Házi Borbála (textiltervező), Bolgár Attila (tervezôgrafikus), Szigeti Zoltán (villamosmérnök, cégvezető), DOMBI LÍVIA (üvegtervező művész), Erdő(s) Anna (kerámikus), Patkó Diána (tervezőgrafikus), Imrei Boglárka (fémműves formatervező), Rostás Zoltán (textiltervező/tanár), Sólyom András (filmrendező), Baráth Judit (enteriőrtervező), Pallag Andrea (oktatáskutató), Baráth Hajnal (textilművész), Szedlacsek Erzsébet (lakberendező), Zai Viktória (enteriőr tervező), Lőrincz Péter (Formatervező iparművész, designer, grafikus), Déri Dániel (Értékesítési manager / idegenforgalom), Hamar Gergely (építészmérnök), Aszmann Tímea (öltözék tervező / iparművész), Genda Zoltán (kereskedő), Perenyei Monika (művészettörténész), Csákovics Lajos (rajzfilmes), dr. Bozsogi Adrienn (szellemi szabad ), Molnár J.Iván (formatervező), Nagy Orsolya (építészmérnök hallgató), Sárossy Zsuzsanna (design menedzser / iparművész), Bucsuházy Piroska (ruhatervező), gál bettina (tervezőgrafikus), Kassai Ferenc (grafikus), Szilvásy Edit (képzőművész), Balogh András (tervező), Gallus Balázs (építész), Tamás H. László (újságíró), Hegedüs Eszter (tájépítész ), Sverteczki Zsuzsanna (Lakberendező), Kovács Máté (Építész egyetemi hallagató), Benkő Sándor (Képzőművész-fotográfus), marta vetö (textilmüvesz), Farkas Vajk (üvegtervező iparművész), Fülöp József (Animációs), Kass Eszter (tervezőművész-tanár), Tóth Ildikó ( bőripari formatervező), Derdák Éva (festőrestaurátor művész), Gyimóthy György ( Formatervező), Seibin Ferenc (majdnem nyugdíjas), erdely (daniel), Tóth Boglárka (Divattervező), Mata János (filmrendező, grafikus), Kis-Warren Gabriella (tanar), B. Szabó Veronika (építész), Csák Erika (rendezvényszervező, projekt manager), abaházi Katalin (iparművész), Fábián Petra (kiállítási programszervező), Petrovics Miklós (tervezőgrafikus hallgató), Turiak Gabor (Ipari formatervező, játékfejlesztő), Koncz Zsuzsa (fotóriporter), Horváth Dániel (vizuális kommunikáció tervezőművész), Pintér Timea (grafikus), Balogh Fruzsi (-), Menyhárt Richárd (Ötvösművész), Ádász Flóra (egyetemi hallgató(képi ábrázolás)), Kondor Gergő (Hallgató), Mester Dóra (designer), Nagy Dávid Filipp (egyetemi hallgató), Kovács Csaba István (informatikai vezető), Lengyel Anna (színházi dramaturg), Csorba Veronika (grafikus), Dala Gábor (Fotós), SERBÁN NÓRA (BELSÖÉPITÉSZ), Vonsik Zsuzsa (iparmúvész, marketing kutatásszervező), Vizvári Pál (MOME pénzügy), Solymosi Borbála (textilművész), Czinke Zsuzsa (Iparmuvesz), Angyal Paula (pszichológus), Alexovics Erika (projekt manager/interaktív marketing), Teleki Katalin (építész), budha Tamás (képzőművész), Göbölyös Kristóf (belsőépítész), Barcsik Beáta (grafikus,okl.ékszerbecsüs), Nyíri Barbara (csomagolástervező egyetemi hallgató), Sárközi Roman (tervezőgrafikus), Rózsás László (építész), Blaha Magdolna (grafikus), kovács adrienn judit (grafikus), Piry Anikó (formatervező), Flohr Zsuzsi ((grafikus)), lászló edina (tanár), Farkas Júlia (animációs művészkisasszony), Bánáti János (Belsőépítész), Orosz Márton (művészettörténész), Keresztesi Rita (vizuális bérmunkás), Jászay Elizabet (üzletvezető), Kapuvári Barbara (gyógytornász), Faragó Kálmán (újságíró), Szende Réka (Produkciós menedzser), Spitzmüller Kata (Iparművész - ArtDirector), Hajdu László (ötvösművész), Hunyadvári Szilvia (csomagolástervező, grafikus), Kónyi Beni (tanuló), Kismarty-Lechner Balázs (Kreatívigazgató), Takács Péter (dekoratőr-grafikus), Dezso Renata (Designer), Halász Éva (öltözék tervező), Orosz Anita (csomagolástervező, grafikus), Horváth Kornél (terméktervező, grafikus), Sonkoly Gábor (történész), Fehér Borbála (építész hallgató / MOME), Kiss László (tipográfus), Imecs Kata (lakberendező), Bozsó Melinda (üvegtervező), kallos bea (fotoriporter), Márkus Laura (grafikus), Kollár Bence (építész hallgató), Szontágh Julie (üzlet tulajdonos), daruka gergely (építész hallgató), Wurmb Andrea (idegenvezető), Sitku Dóra (könyvesbolt vezető), Mátai Attila (grafikus tervezô mûvész), Gaál Zsombor (építész hallgató), Konfár Ramóna Krisztina (tanuló - tervezőgrafikus hallgató), Németh Anikó (Divattervező, jelmeztevező), Dávid Attila Norbert (Iparművész), Fodor Réka (diák), Lázár Kata (Divattervező), Baksa Nándor (grafikus), Kmethy Gergely (építész), Vallus Veronika (fémműves hallgató), Elek Imola (vendéglős-nyelvtanár), Domján Gábor (tervezőgrafikus), Joó András (ipari formatervező), Cserna-Szabó András (író), Benes Mátyás (tanuló), Szegi András (tanuló), Medgyes Éva (nyugdijas), Páricsy Zoltán (építész), Biró Csilla (tervező grafikus hallgató), Onodi András (építészmérnök), Kertész Réka (PR), Turányi Anna (belsőépítész), Deli Sarolta (textiltervező iparművész, vizuális kultúra tanár), Szakács Melinda ( divattervező), Pajor Attila (közgazdász), kerényi jános (tervetőgrafikus), kóczán veronika (építész), Földházi Emese (account/reklám), Szalay Éva (grafikus/tipográfus), Kudász Ferenc (grafikus), Szereday Ilona (grafikus), Aba Judit (Account manager), Vértessy Flóra (tipográfus), Székely Anna (fémműves), Pál Tamás (weblapgazda), Magyarszéky Zsoltné (nyugdijas), Kamarás Borbála (belsőépítész), Micsinai István (szociológus), Fried Nikolett (művésztanonc, főiskolai hallgató), Joláthy Krisztina (iparmûvész), Tardi Anna (tanuló), Román Zsolt (webdesigner), Bubics-Berényi Katalin (művelődésszervező), Dévai Zoltán (településmérnök), Horváth Beatrix (textiltervező), Dévai Zsófia (textil-, ruhatervező iparművész, tanár), Fiedler Judit (rajztanár), lannert ádám (grafikus), Pelle Zsuzsanna (Marketing PR), Hamál Gergő (cégvezető), Tóth Géza (szinesz), Elek Annamária (közgazdász), Szigetvári Anikó (principal investment officer), Kovács Gábor Attila (művelődésszervező), dr. Szigetvári Tibor (okl.mérnök-közgzdász), Taba Júlia (Terméktervező/designer), Turzó Gina (account manager), Kovácsy Tibor (újságíró), Skobrics Tibor (vállalkozó), Kiscsinál Melinda (textiltervező iparművész), Huszák Loretta (szociológus), Szabó Ádám Csaba (MOME kerámiatervező), Bányász Judit (textiltervező iparművész), Káré András (grafikus), Varga Anikó (dramaturg), Garai Péter (Építész), badics-nagy juliann (építész), Kiss Szonja (iparművész, grafikus), Mata Csaba (kerékpárszerelő-civil aktivista), Kassay Klára (építészmérnök), Viktor Nikoletta (iparművész, tanár), Szücsy Krisztina (textilművész), Glanz Brigitta (fotós, szerkesztő), Vadász Ágnes (tájékoztató informatikus), Titanilla b.b. (divattervező), Paul András (animátor), Heim István (animáció filmrendezö), Banzi Tímea (asszisztens), Barka Melinda (porcelántervező), Darázs Bódog (Art Director), Lele Orsolya (tervező grafikus), Töttös Viktória (Animációs hallgató), Sáray Ákos (iparművész), Cseri Dóra (grafikus), Pallai Bernadett (divattervező), Sóvágó Sándor (tanuló (BCE)), Tardos Tibor (építész, belsőépítész), Rákos Kata (tipográfus, művészeti vezető), Fejes Gergő (belsőépítész), Vodenicsarov Viktor (grafikus), Kispál Ágnes Evelin (médiaművész), Vincze Dávid (reklámgrafikus, operátor), Apró Diana (építész), Vaszkó Barbara Réka (belsőépítész), Nedeczky Dóra (kreatív munkatárs), Szűcs Teréz (designer), Erdélyi-Szabó Zsuzsanna (építész-szerkesztő), Beck Judit (grafikus), danyi balázs (építész hallgató), Fekete Gabor (illusztrator es föiskolai docens), Sümeghy Zoltán (Ny.hegedűművész), Sümeghy Éva (szerkesztőségi titkár), Molnár Ágnes Éva (fotóművész), Albert Mária (újságíró), Toka Zoltán (Formatervező), Porubszky Helga (belsőépítész), Kiss Dominika (tipografus), Kárpáti Tibor (grafikus), Dragos Erzsébet (tanár, újságíró), hendzsel ilona (textiltervezô), Sejben Richárd (grafikus), Kisvári Ferenc (Zenész), Dragos Erzsébet (tanár, újságíró), Varsányi Kata (tördelő, tipográfus), Spengler Katalin (újságíró, szerkesztő), Szabó Bernadett (grafikus), Bakos Katalin (művészettörténész), Bartl Dóra (fémműves formatervező), Wagner Zsófia (senior account ), Laky Zsuzsanna (Modell), fritz zoltán (animációs filmrendező / kerámmikus iparművész), lang viktoria (lakberendezes), Becski Leonóra (illusztrátor, designer), Jászay Elizabet (lakberendezés), Horváth Árpád (gyengeáram), Koós Márta (Formatervező, grafikus), Garamszeginé Árkus Éva (tanulmányi vezető), Pallos Ágnes (Formatervező / csomagolástervező), Varga Katalin (Corian forgalmazó), Báger András (építész), Dubniczki Csilla (építész), Juhász István (építész-bútortervező), Bognár Rudolf (Designer), cosovan attila (tervező), Tóth András (közgazdász), Lovas Sándor (grafikus), tebeli szabolcs (grafikus), Lányi G. Katalin (műszaki szerkesztő), Kovács Zoltán (építészmérnök), Sikó Borbála (építész), Bakacs Éva (tervezőgrafikus hallgató), Balázs Andrea (grafikus), Tábori Szabolcs (Nyomdaipari vállalkozó), Mohácsi Borbála (diák), Gombos Géza (villamosmérnök-energetikus), G.Heller Zsuzsa (iparművész, szobrász), Babarczy Eszter (kultúrtörténész, publicista), Temesvári Péter (tervezőmérnök), Molnár István (tipográfus), Batisz Bea (produkciós koordinátor/filmgyártás), Pataki Gábor (eccerű operátor), UEBELNÉ SCHOPP ERZSÉBET (DESIGNÉKSZER + DESIGNOBJEKT KÉSZÍTÖ KÉZMÜVES), Balázs Kata (Rendezvényszervező/ Ipari formatervező), Horváth Hilda (művészettörténész), Sebestyén Ágnes (egyetemi hallgató), Hegyi Zsolt (asszisztens), Tatai Mária (építész), Kiss Gergely (marketing manager), Bakó Gábor (;)), Ilyés Juli (Grafikus), elek máté (geppetto), Polányi Petra (grafikus), Vereczkey Szilvia (designer, művész tanár / textil), KALMÁR ÁGNES (művészettörténész), Brandt Gábor (Formatervező), Szerencsi Judit (Product Designer), pozsonyi józsef (belsőépítész), Jerger Tímea (programszervező), Bóta Balázs (Kreatív igazgató), Lőrincz István (üzletkötő), Walkó Gergely (grafikus), Szeibold Krisztina (design menedzser), Nádai Ferenc (grafikus/tipográfus), Nagy Diána (grafikus, illusztrátor), Takács Miklós (informatikus), Tarján Péter (művészeti vezető), Wagner Erika (tördelőszerkesztő), Bánhalmi Gábor (Faipari mérnők/ bútortervező), Simon Ágnes (asszisztens), Tizedes Erika (Szerkesztő), Bravik Attila (Gépészmérnök), Pákozdi Miklós (informatikus), Szabó Ágnes (projekt menedzser), Csíkszenzmihályi Péter (belsőépítész egyetemi tanár), Polyák Gyula (vállalkozó), Juhász Zoltán (tervező mérnök), Chrien Károly (kreatív ig., nyomdász, kocsmáros), Fontos Rómeó (építész), Karmazin József (főépítész), Kollár András (Ipari formatervező), Szentiváni János (fotóriporter), Bodoczky Péter (Forgalmi pilóta), Gallai József (szociális munkás, felszolgáló), Cziegler András (Torpedo Art Café ügyvezető), Abargel Yaron (építész), Tóth Csilla (fényképész), nyitrai pál (nyomdai produkcios), Pász Gergely (tanuló / informatika), Boros Judit (diák), Strell-Török Daniella (tanácsadó), Lajos Viktor (grafikus), Fugerth András (designhasználtbútor-kereskedő), Doma Zdenka (diák), Július Gyula (képzőművész), Zságer-Varga Ákos (zenész), Köves Szilvia (fotográfia), Basa Katalin (tanár), Bárd Petra (jogász), Kurdi Szilvia (ötvös tanuló), Balogh Balázs (motion designer), Szecsenyi Zsofia (usage manager), Simongáti Eszter (Baráti Kör), Reichard Ágnes (belsőépítész), Kovács Márton (zenész), Wessely Anna (művészettörténész), Kazár Fatima (media designer), Ganczer Réka (iparművész), Nagy GáborGyörgy (KépzŒmıvész), Németh Csenge Zsófia (építészhallgató), lászló Gyöngyi (rehabilitácios segítő), Ferenczi András (marketing), Máté Klára (újságíró), Varga Nóra (építész hallgató), Köves Krisztián Károly (Filmrendező), Kis Kálmán (építészmérnök), Bagó Ákos Károly (formatervező mérnök), Tóth Katalin (pénzügyi elemző / közgazdász), Beke Boglárka (ipari termék- és formatervező mérnök hallgató), Lencsés Ida (kárpitművész), Füster Anett (Account Manager), Czeglédi Adél (textilművész), Madár Ximena (művészettörténész), Hajdu Edit (Vállalkozó), Hédi Fanni (művészettörténet), Dénes Judit (ékszerforgalmazó), Mészáros Zsófi (galerista), Németh Roland Dániel (építészhallgató), Glaser Mária (Moholy-Nagy Iparművészeti Egyetem Textiles hallgatója), Gyuricza István (Vállalkozó), Balogh Erika (hr menedzser), Hajdu Valéria (Kiegészítő tervező), Hajdu Gabriella (Divattervező), Kátai Gábor (tanácsadó/ifjúsági szakértő), Váczi Lilla (fotográfus/grafikus), Battáné Felber Judit (ügyvezető igazgató), Parászka Gábor (tipográfus, masszőr), Csirmaz Annamária (építészhallgató), Kovács Dániel (alkalmazott grafikus), Vass-Eysen Áron_vassaron@gmail.com (építész hallgató), Nagy Boglárka (Tanár), Ujj Zsuzsa (keramikus iparművész), Prékopa Ágnes (művészettörténész), Kepecs György (dolgozó), Farkas Miklos (tanulo/grafikus designer), Halas Dóra (Tanár), veszely ferenc (képzőművész), Ribényi Gergely (tervezőgrafikus), Kerényi Gábor (karmester), Kovács Bálint (újságíró), DUFFEK TIVADAR (BELSŐÉPÍTÉSZ TERVEZŐMŰVÉSZ), Kovács Árpád (szocális gondozó és ápoló), Mihalyffy Andrea (Kotott anyag es ruha tervezo), Tóth Edina (recepciós / közgazdász), Lődi Virág (szabadúszó), Katona Barbara (Ötvös), Csetreki Dóra (építészhallgató), Kapusi Gábor András (festô, grafikus), füleki bálint (látványtervező), Rákos Katalin (ipari termék-és formatervező hallagtó), Tatár Zsuzsanna (építész hallgató), Dán Ildikó (üzleti élet), Kiss Katalin (textilművész/művésztanár), Dira Ágnes (Kéz- és lábápoló, műkörömépítő), Nemes Dániel (adófizető állampolgár), Eck Imre Gábor (fotográfus/tipográfus), Babos Pálma (designer), adrian schenker (grafikus), futo julia (epitesz), Horvath Márton (fotóriporter), Regős Ilona (szabadúszó), Dezséry Viktória (Bútor restaurátor), Veres Bálint (egyetemi oktató), Regős Márton (egyetemi hallgató), Regős Benedek (tanuló), Regős István (festőművész), Regős Anna (textiltervező), Sándor Judit (jogász), Gábor György (filozófus, vallástörténész), Ortutay Gergő (online szerkesztő), Ferencz Mihály (grafikus), Bárány Zsuzsanna (Reklámszervező szakmenedzser), Vörös Miklós (szociológus, kulturális antropológus), Hórász Rita (Producer /Reklám), de la Torre Dániel (Art Director), Szabados Rita (építészhallgató), Fekete Anetta (bábtörténész/bábtervező), Bartos Réka (Art Buyer), Fiáth Henrietta (tervező mérnök + designelmélet hallgató), Nyírségi-Szabó Zsuzsi (sommelier), Kerényi Ádám (Operátor), Dániel Tünde (egyetemi hallgató), Simonffy Balázs (tanuló), Farkas Edina (Modell), Hanga László Csaba (újságíró), Agg Benedek (formatervező), Póczos Valéria (iparművész), Dömölky Dániel (Fotógráfia), Anev Kámen (grafikus), Szabó Gergő (web-programozó), Vitányi Anna (öltözéktervező iparművész), Marosi Krisztina (öltözéktervező iparművész), Novák Éva (vállalkozó), Bárd Zsuzsa (ötvös), Nagy Gergő (fotográfus), Latin Anna (textiltervező), Belovai Nóra (kommunikátor, sminkes), Gazsy Csaba (Stúdió vezető), Zeisler Judit (újságíró), Hajnal Edina (marketing asszisztens), Hajnal Emil Szilárd_hesz (formatervező), Urbán Ádám (fotográfus), Bubik Veronika (formatervező), Vásárhelyi János (bútor-formatervező), Dr. Végh Oszkárné (egészségügy), Mohari Kinga (ruhatervező), Csernátony Fanni (formatervező hallgató), Fenyvesi Zsofi (grafikus), Bürger Nóra (kulturális menedzser), Jutka Fischer (Ceramics), Balogh Gabriella (japán-lakk ékszer tervező), Gelley Kristóf (Formatervező hallgató), gáspárviktória (textiltervező), Fehér Zsombor (tanuló), Kozák Gyula (műgyűjtő), Venczel Zsolt (fotógráfus), Herwerth Sándorné (nyugdíjas), Herwerth Sándor (nyugdíjas), Szalma Ágnes (iparművész-tanár), Balogh Judit (designelmélész/tanuló), Herwerth Mónika (Öltözéktervező ), Csontos Gyula (építészmérnök-hallgató), Tóth Yoka Zsolt (Tanár / tervezőgrafika), Galamb Emese (építész), Ökrös Zoltán (grafikus operátor), Erdészné Ilosvai Magdolna (galéria tul. ügyvezető), Tóth Bori (divattervező), Felcsuti Anna (építész), Gink Judit (textilművész), Becker Judit (szilikátipari tervezőművész), Gink-Miszlivetz Sára (média-designer hallgató/MOME), parádi nelli (építész), Zsombor Júlia (pszichológus), Kovács Borbála Flóra (formatervező hallgató ), Pusztai János (pénzügyi tanácsadó), Csizmadia Éva (könyvtáros, volt Design Center munkatárs), Muskovics Gyula (tanuló), Dr. Gelányi Anikó (jogász), Miltényi Zoltán (Kiállítás szervező / Lakástrend és design), Paulin Kata (tolmács-tanuló), Dóczi János (ügyvezető), Simon Katalin (belsőépítész), Tímár Péter (fotográfus), Sinkó István (képzőművész, művészeti író, tanár), Bogár Bence (formatervező és grafikus), Kovács Péter (textiltervező), szigeti szilvia (textikdesigner), Holányi Katalin (diák), Bodóczky István (képzőművész-tanár), nagy balázs (fogtechnikus), Udvardi Ramóna (közgazdász hallgató), Csernák Janka (tervező szakos hallgató), Karattur Katalin (Iparmûvész), Gyukics Péter (fotográfus), Szabadi Zoltán (grafikusművész), Erényi Zsuzsanna (építész), Lente István (grafikus / festina lente stúdió), Áfra János (festő, művészeti író), bogyó virág (grafikus hallgató), Molnár Márta (projekt koordinátor), Agárdi Krisztina (lakástextilvarró készítő), Zsolt Vajda (trn.hu :)), Kovács Adél (designer tanuló), Ábry Koppány (Marketing vezető), Dzsdzs (formatervező/tanuló), Szabó Ágnes Anna (hallgató/fashion design,illusztráció), Jámbor Csaba (grafikus), Némethi Gyöngyvér (Fényképész tanuló), Kiss Tibor (designer/divat), Nagy Juli b o d z a (iparművész), Magyar Ildikó (menedzser), Jakab Renáta (tanuló), Kiss Szilárd (Stylsit, divattervező, tanár), Kökény Nikoletta (stylist), Lukács Péter (Villamosmérnök/Edző), Ivicsics Kitti (Lakberendező), Hajdú Lili (építész), Tóth Sándor Balázs (formatervező hallgató), Szolga Zsófi (designer), Dobos Tamás (operatör,fotográfus), Tordai Márta (ötvös iparművész, tanár), Naszádi Anna (formatervező hallgató MOME), Szabó Balázs (grafikus), Halasi Zoltán (grafikus), Győri Zsófia (tanuló), Ujhelyi Katalin (építész hallgató_Mome), Sóvári Melinda (grafikus), Fördős Bence (fémműves formatervező), Takács Zsolt (webdesigner, webfejlesztő), Húnfalvi András (Formatervező hallgató), illéssy lenke (textiltervező művész, öltözéktervező), Márton Attila (Martoni Interiors International), Vágó Szilvia (Kerámiatervező), frazon zsófia (etnográfus muzeológus), Ostrosits Istvan (programozo), osváth sarolta (újságíró), Buzogány Ildikó (belsőépítész), Kiss Anna Sára (építészmérnök hallgató), Kósa Gabriella (textiltervező), Gyombolai Bálint (zenész, tanár), Lenkei Balázs (kétszeres nívódíjas ipari formatervező), Gilányi Nóra (formatervező), Cseh Borbála (tanár, a FISE kurátora), Simon Ilona (grafikus, tipográfus), Kékes Réka (textiltervező iparművész), kisbán mária (építész), Juhász Mária (tudományos munkatárs), Farkas Zoltán (zenész, vállalkozó), Tomori Marcella (Art Director / Vizuális Kommunikáció, Grafika), Szatmári Árpád (nyomdász), Goldschmidt Antal (Computer Security Professional), Sipos Balázs (üvegtervező iparművész), Heim Zsuzsa (divattervező), Dr. Werner Gábor (közgazda), Márkus Dóra (tanuló (MOME)), vadócz balázs (grafikus), Vincze Bálint (grafikus), somogyi agnes (textil), Mózes Anna (tanuló), Palman Zsuzsi (tanuló), Duneone Dániel (festő), Perger Zsófia (grafikus hallgató/MOME), Pálmai Attila (Szobrász Lakberendező), csordás levente (grafikus tanuló / mome), szalai veronika (tanuló, fémműves formatervező), laczi beata (ruhatervező), Balogh János (ct.,mérnök,bútor-designer,közgada,nagykereskedő), Lakatos Bernadett Ágnes (tanár), Dr. Kerék Barbara (geológus), Kiwiki Viktor (szoftverfejlesztő), Miovác Márton (öltözéktervező hallgató), Pasztircsák Larisza (Tanuló / MOME), Potsa Gabriella (tanuló/MOME/ipariforma), Dr Szabó István (kardiológus), Barabás Szabolcs (Öltözéktervező művész), Kocsis Kata (Vállalkozó), Simon Gergely (kiadványszerkesztő), Iván Jenő (tervező mérnök), Jekli Ágnes (tanuló (MOME)), Burcsa Gábor (grafikus), Bonyár Miklós (élet(művész)), Komlódi Judit (festő- és grafikusművész), Szirmay Zsanett (textiltervező), Csikós Krisztina (gazd. men. szakos hallgató), Kovács Csaba (építész/belsőépítész), Szarvas Gab(i)ó (belsőépítész), Takács Viktória (Programszervező), Kovács Dávid (fotográfus hallgató (mome)), István György (közl. mérnök), Radnóczi András (Terméktervező), Szabó Levente (Formatervező művész), Varga Anikó (művésztanár/textiltervező művész), Pacsorasz Viktor (alkoholista), Esztány István (Textiltervező iparművész), Nagy Flóra (Textilrajzoló és modelltervező asszisztens), Kövesdi György (gépészmérnök), Halasz Daniel (foto), Nagy Tamás (grafikus, tanár), Varga Viktor (Grafikus), Kövér Annamária (textil művész), Balázs Anna (egyetemista), Herczku András (képzőművész), Virág Hajnalka (üvegtervező hallgató), Molnár L. Póéter (terméktervező hallgató (bme)), Szabó Éva EVETKE ( textil és festőművész ), Szakál Ferenc (építész hallgató / MOME), Váró Péter (formatervező), Styevko Attila (szerelő), Huszár Judit (Design kommunikáció/tanuló), técsi éva judit (vezérigazgató), Börzsey Barbara (tervező-lakberendező), Horváth Gabriella Zsófia (ügyfélszolgálat), Szucsáki Attila (értékesítő), Schmidt Adina (fémműves formatervező hallgató), Erdei Viktor (Porcelán tervező hallgató), Mohácsi István (drámaíró/dramaturg), Berkes Lívia (tanuló), Görömbei Luca (üvegtervező), F.Dózsa katalin (művésszettortenesz), Rózsa B. György (producer), Ary Bence (településfejlesztési szakértő), Pék Katalin (gyógymasszőr), Molnár Réka (textiltervező), Papp György (tanuló), Budai Zsolt (üvegtervező iparművész), Márton Anikó (lakberendező, stylist), Csóka Bálint (építész-belsőépítész), Ruppert Dániel (Designer), Szegi Amondó (tipográfus), Véri Dániel György (művészettörténész), Suhai Dóra (grafikus), Lente Márton (tanuló), Pap Szilvia (ötvös iparművész), Takács Bogi (pszichológus-kutató), Herédi Győző (cégvezető-tanár), Darvas Réka Csilla (csomagolás tervező iparművész), Dobó Márta (textiltervező iparművész), Szentirmai-Joly Zsuzsanna (textiltervező iparművész), Pünkösti Árpád (író, újságíró), Dudás László (grafikus-designer), Bőczén Árpád (építészmérnök), Strommer Dávid (Közgazdász), Fehér Gergely (építész/szoftverfejlesztő), Maráczi Béla Pál (okleveles építészmérnök), Kenosi Patricia (senior account manager / reklam), Forgacs Peter (egyetemi hallgato), Szamosujvari Pál (Marketing asszisztens), Gyenyiszov Orsolya Jelena (tanuló), Orosz István (grafikus), vásárhelyi antal (grafikusművész), Kurucz Andrea (műszaki menedzser), beres zsuzsa (tanár), Bognar Csilla (-), Pál Gábor (zenész, tolmács, szakfordító), Lente András (építész), Máté Edina (levelező), Kónyi Beni (tanuló), Berényi Bettina (jógaoktató), Zsendovits Ábel (Szimplás-vendéglátós), Tóth Tímea (építész), Gerőcs Vendel (kommunikációs szakember), klimo péter (designer), Németh Ádám (grafikus), Szabó S. Zsolt (webdesigner, tipográfus hallgató), czeizel balázs (könyvtervezô), Váradi Edina (Marketin igazgató), Nyitrai György (terméktervező), Balázs Olga (épitészmérnök), Máder Barnabás (porcelántervező), Cuba Gergő (Tervezőgrafikus), Széky János (fordító), Forgács Fanni (textilműves), Biliczki Anett (üvegtervező -- hallgató), Göntér Ildikó (porcelán tervező), Kustyán Anett (formatervező), Szabó Józsué Dániel (grafikus), Vincze Ágnes (ügyvezető /ipari formatervező szakmérnök,/belsőépítészeti szakma), Szep Szidonia (Ruhatervezo), Csanády Csaba (iparművész / modellező), Sulina Erika (építészmérnök), Hidasi Zsófia (textiltervező művész), Jakab Csaba (építész-belsőépítész), Balassa László (Fotográfus), Pénzes Johanna (ipari termék és formatervező mérnök), Baráth Dávid (tervezôgrafika), Salekovics Gyöngyi (enteriőrtervező), Szántó Tamás (fotgráfia), Csirmaz Rita (tanuló), Turnbull Viktoria (reklam producer), Ádám Krisztián (ékszer- és tárgytervező), dr. Rippertné Ágó Magdolna (könyvtáros), kószó istván (építész), Siető Linda ((bőr)tárgytervező), Szabó Sarolta (vizuális munkás), Ördög Alíz (belsőépítész), Madosfalvi Zoltán (ügyvezető / építészet,belsőépítészet, kivitelezés), Kovács-Lele Mónika (interior designer), David Torrents (tervezögrafikus), Bene Andrea (iparmûvész - szikikát, grafika), Borszuk Gábor (építész), Szathmáry István (grafikus/újságíró), Sági József (dtp-ctp operátor), Nádaskay Márton (grafikus hallgató), Kovács Ferenc (villamosmérnök), Dr. Bognár Éva (személyzeti tanácsadó), Kékesdy Gábor (Ipari formatervező,designer), Szabó Eszter (rendezvényszervező), Mónus Noémi (építész hallgató), Frisch J. Anna (videozsurnaliszta / marketing asszisztens), Kiss Júlia (Belsőépítész), Mezey Tamás (dekoratőr / asztalos), Veres Máté (tanuló), Antal Márta ( sminkes/maszkos/kozmetikus), kogan-szabó sándor (belsőépítész), Nagy Áron (egyetemi hallgató), Kovács Dénes (építész), Voronko Vera (grafikus, tanár), Varga István (bridzsoktató), Gyorgy Szilvia (keramikus,ekszeresz), Kondor József (Kommunikációs vezető / Rendezvényszervezés), Limbacher Tivadar (tanácsadó), Barbély Virág (grafikus), Kelemen Péter (webdesigner), Mészáros Ferenc (építész, belsőépítész), Schlégel Péter (tervezőgafikus), Vincze Izabella (Grafikus / Csomagolástervező), Vörös Júlia (antropológus), Vass Petra (csomagolástervező, grafikus), Csorba Gábor (kommunikációs szakember), Kompár Györgyi (porcelánipari tervező), Máté Orsolya (designer), Gondán Gertrúd (üvegtervező művész), Pálinkás Mariann (képzőművész), Dóra Gábor (Építész/díszlettervező), Kollár Béla (munkás), Madarasi-Papp Rita (építész), Balázs Éva (grafikus), Timar Timea (Kreativ Szabaduszo), Tóth Rita (fotós), Pekár József (belsőépítész), Kecskés Robin (Kiállítás rendező), Balogh Bálint (oktató), Rapport István (építész tervező), Csipes Antal (iparművész), Bartos Márton (Ipari termék- és formatervező mérnök), Gelényi Csaba (lobbista), Eszterhai József (tanító), Eszterhai Emese (fejlesztő pedagógus/tanító), Simon Ottó (hallgató - ipari termék és formatervező), Forián Szabó Ferenc (terv.grafika hallgató), Csele Judit (Pénzügyi menedzser), Bárdos Gabriella (építészmérnök), Roth Péter (fotográfus), Berényi Zsuzsanna (fordító), Schwarczkopf Attila (áramlástechnikai mérnök), Szücs Imre (Reklámszaki/Kommunikáció), Herbszt László (art director), Pápai Balázs Gábor (tanuló), Csala Sándor (grafikus), Hajmási Zsuzsa (kommunikációs titkár), Veres Erika (kézműves), Málnási Judit Rita (iparművész), Mohammed Ali Jabur Nur (tervezőgrafikus), Dr. Eisler Péter (villamosmérnök), Bóta Beatrix (közgazdász), Mészáros Péter (kiadványszerkesztő), Csóti László (/kereskedelmi igazgató/reklámszakember/közgazda), róth anikó (festő, illusztrátor), rozsavolgyi matyas (terv. graf.), Wilhelm Móni (Tanár), Nyíri Katalin (textil, -öltözéktervező), Papp Tünde (könnyűipari terméktervező), Rudnai Klára (Ipari termék és formatervező), Antal B. Gábor (újságíró), Korenyák Zsófia (szociológus), Csákyné Nemes Krisztina (zenetanár, művelődésszervező), Vidó Nóra (építész), Weiner Judit (építész/belsőépítész), Sjamsuddinné Papajani Viorika (könyvelő), Szántó Csilla (építész), Szalay Katalin (kulturális menedzser), Fodor Kriszta (grafikus), Vásárhelyiné Görgőy Ottilia (üzemgazdász,könyvelő), Zahorán Róbert (lakberendező), Gönye Péter (építész), Hendéné Hortobágyi Krisztina (Informatikus Könyvtáros), Kovács Balázs (ingatlanfejlesztő), Koller Tamás (tanuló), Domoszlai László (fordító), Kudász Ferenc (grafikus), Hindels Zsuzsanna (egyetemi hallgató), Szabó Tamás (Bútortervező, enteriőrtervező), szombati istvan (restáurátor), Keller Ferenc (építész), Mezei Petra (grafikus/formatervező), Szűcs Klára (stúdióvezető, lakberendező), Kővári Zsófia (formatervező mérnök), Agócs Erzsébet (Ipari termék -és formatervező mérnök), Bohnné Keleti Katalin (marketing), varga istván (ügyvezető/bútor forgalmazás), Gallai Gergely (művészeti vezető), Túri László (üzemvezető/gépészmérnök), Szántói Krisztián (illusztrátor), Molnár Gergely Dávid (tanuló), Mohácsi János (színházrendező), Hamarits Zsolt (Fotográfus), kovács Tamás (kisiparos tervezőmérnök), Góg Zoltán (informatikus), Bencze Anna (rendezvényszervező), mészáros angéla (öltöztető), Molnár Mária Virág (öltözéktervező művész), Nagy Gábor (egyetemi hallgató), Pál Andrea (Könnyűipari mérnök), Wehli Gergely (trafikos), Sándor Mónika (Brand Manager), Sütő Erika (szilikáttervező művész), Tuzai István (grafikus), Csernák Bálint (grafikus, tanár), Szabóky Zsuzsanna (festő), Németh Mária (műszaki menedzser), Mátyus Gergely (tipográfus), Szilágyi Éva (tájépítész mérnök), Vértesi Júlia (tanuló (tájépítész)), Szuper Nóra (lakberendező), hadnagy réka (ötvös), Albitz Rita (PR-városlakó), Selján Márk Endre (Formatervező), Tóth Gergely (Art Director), Csete Tamás (garfikus), Szalay Arykán (gazdasági informatikus), Koós Pál (formatervező művész), Horgas Péter (tervező, szervező), Horváth Tamás (tipográfus), Csendes Eszter (szerkesztő), Matheidesz Réka (közgazdász), Horvath Hanga (Textilmuvesz), Kovács Attila (Tervezőgrafikus), Pintér József (tipográfus), Jakab Luca (művészetpártoló szocmunkás), Kiss Domonkos (egyetemi hallgató), Szénási Barnabás (grafikus / tanuló), Makai Gabriella (lakberendező), Monori Anita (kerámia-porcelán tervező), Molnár Zsuzsó (közgazdász), Illés Zsuzsanna (lakberendező), Pintér Magdolna (építész), Kriski Zoltán (ötvös,építész), Koncz Péter (építészhallgató), harmati hedi (textilművész), Hopp-Halász Károly (képzőművész), Fekete Gabriella (anyuka), Illés Attila (belsőépítész vezető tervező), Koleszár Ferenc (Főiskolai adjunktus/ szilikátipari tervezőm.), Csabay Ferenc (divattervező), Csomor Anikó (grafikus), Rozsnyai Dorotya (szakmai referens), Luczi Dániel (Ipari termék- és formatervező mérnök), Takács Eszter (designer), Virág László (építész), Gyömörei Olga (textiltervező), Santák Judit (formatervező), Papp Eva (programszervezo), Dr Holics Klára (gyermekorvos), bertalan józsef (építészmérnök), Angyal Mária (művészettörténész), vogel diana (gondolkodó), Karsai Krisztina (építész hallgató), Bóna István (festmény-restaurátor), Hajas Vera (építész), Oláh Zsigmond (Divattervező Asszisztens), Veress Éva (Keramikus), Poós Tamara (építész), Judit Bozsik (hallgató), Bisztriczky Réka (keramikus iparművész, tanár), Faludi Eszter (tájépítész), László Helga (művészettörténész), Király Fanni (ötvös iparművész), Csenki Ferenc (kritikus), Gera Noémi (Ékszertervező), Oláh Márta (énekes), Németh Melitta (festőművész), Nagy Mariann (tanár), Várhelyi Judit (építész), Dorogman Hédi (újságíró), Tóth Csaba (Egyetemista / Informatika), Bányai Bertalan (agysebész), seres edina (tervezô bôr/textil), R.Hahn Veronika (újságíró), Tóth-Kónya Anikó (textilművész), Berta Gábor (tervezőgrafikus), Iván Diána (ötvös tanuló), Hidvégi Tamása (Nyugdijas), Bokor Gyöngyi (formatervező), Horváth Jenő (Nyomdász/nyugdíjjas), dr. Szűcs Jenőné (könyvtáros), Petre Izabella (építészhallgató), Lukács Gergely (Grafikus), semsey gabriella (öltözéktervező), flórián László (nyomdamérnök), Károly György (ny. geodéta), Nagy Sándor (kohómérnök), Kecskés Orsolya (ékszertervező), Nagy Sándor (borász), Kisgergely Krisztina (tanuló), Szálteleki Szilvia (tanár), Maczné Pletser Ági (mami), Kisgergely Zsófia (tanuló), fórika endre (designer), Lendvay Ádám (építészmérnök hallgató), STROHNER MÁRTON (DESIGNER), ifDesign Hungary (belsőépítészet), Sajó Réka (tervezőgrafikus hallgató), Simon Zsolt József (designer, térszobrász), Lengyel Csaba (grafikus), Vida Máté (gépész hallgató), horowitz nagy attila (glass design), bakos maxim (közgazdász/művészeti menedzser), Czagány Eszter (Grafikus), Balla A. Benjamin (Szilikátipari tervező), Muka Viktória (ötvös, formatervaző), Balla A. Benjamin (Szilikátipari tervező), Bajóczky Zsófia (építész hallgató), Demény Rozália (grafikus-formatervező), Baracsi Katalin (lakberendező), Urbán Katalin (textiltervező), Vörös Virág (belsőépítész), Feyér Zsuzsanna (kiegészítő-tervezés), Módis Péter (építész), dr. Galambosné dr. Szokoly Mária (pszichológus), Péter Ildikó (fotográfia, grafikai és vizuális tervezés), Stomfai Krisztina (ékszertervező), Ágai László (nyugdíjas közgazdász), Pál Anikó Orsolya (öltözéktervező iparművész, tanár), szenoner noemi (cekl'art ), FeHér ElepHánt (media), Jani Dániel (diák), Horváth Erika (zongoratanár), czeizler zsolt (grafikus), file gabor (mugyujto), ladocsyjudit (muveszeti menedzser), tomhidvegi (markaepito), Paczona Márta ((festő / textilművész)), Krajcsovics Péter (cégvezető), Krizsán Levente Richárd (grafika/dekor), Borbély Gábor (ingatlantanácsadó), Poka Anna (hallgato), donáth péter (-), Szabó Gábor (programozó), Buri Péter (Informatikus), Bohus Áron (képzőművész-érmész-designer), Pucsek Viktor (formatervező), Köcski Réka (GDL fejlesztő / építész), Gerencsér Tamás (tervezőgrafikus), Bartha Krisztina (bútortervező / belsőépítész), ruman csilla (rendezvényszervező), Hajdu Andrea (textilművész), Csorna Erika (iparművészeti galéria-vezető), Dohárszky Béla (szobrászművész), Fodor Márton (szoftverfejlesztő), Farkas Zsuzsa (közgazdász), Kovács János Zoltán (festőművész-grafikus), Nagy Péter (grafikus), kovács andrea (belsőépítész-formatervező), Szűcs Balázs (tervezőgrafikus), Domján Éva (Tanuló), Dede Tibor (Diák), Bátyai Róbert (alkalmazott :)), Holczer Zsolt (formatervező, belsőépítész), Kemény Zoltán (tervezôgrafikus), Tichy Béla (Ipari formatervező / belsőépítész), Simon Viktória (Fémműves Formatervező Művész), Szalay Zoltán (Art Director), Borgulya Gergely (építész-informatikus), Elek Anita (művésztanár), Vízkelety László (gazdasági vezető), Samu Béla (nyugdíjas katona), Végh Abigél (design-és műv.elm. szakos hallgató), Koncz Zsuzsi (textilművész), Horváth Balázs (fotóművész), Kauker Szilvi (iparművész, kertépítész), Mészáros Apolka (tájépítészmérnök hallgató), Szabó Árpádné (selejtanalitikus(stat.-könyvelő)), Nitschmann Corinna (okl. építészmérnök, nemezes iparművész), Tóth Emese (grafikus), Pataki Anikó (tipográfus), Olajos Tamás (fotográfus), Varga György (grafikus - operátor), cselovszki flora (epitesz- diak), Takács Ildikó, TAMARA (grafikus), Takashi Senko (tipográfus), Maulis Csaba (képszerkesztő), Magony Zsuzsanna (divattervező), Havas Maria (közgazdasz nyugdijas), Zeller Gyöngyi (gépész/grafikus), Fejes Mónika (grafikus), Divák Ádám (informatikus hallgató), varga zoltan (szakacs), Vagvolgyi PEter (Szabaduszo), Földi Kinga (textiltervező művész), Vékony Fanni (formatervező), Bognár Balázs (hallgató), Derzsy András (vágó/zeneszerző/operatőr), Páger Bernadett (Textiltervező Iparművész), Egyed Kata (művész), Filep Kata (ügyfélkapcsolati munkatárs), Kertész Zoltán (grafikus), Horváth Andrea (art director), Bálizs Anna (grafikus/tanuló), Urbin Ágnes (hallgató), Szekeres Tibor (közgazdász hallgató), Földvári Melinda dr. (színszakértő), Halasi Rita Mária (kurátor-Design Hét, galériaigazgató-Ponton Galéria), Pozsik Máté (tanuló), Korentsy Endre Péter (marketing kommunikáció), Doszpod Adél (enteriőrtervező hallgató - KREA / közgazdász), Jánossy Johanna (építész), Kováts Ábel (építész), Bakó Zsuzsi (tanuló), Tóth Márton (Matematikus), Mascher Róbert ((designer, repülőképfestő)), Suhajda Anita (öltözéktervező), Kató János (építészhallgató), Ördögh László (grafikus), Ánosi Judit (beszerző), Orlovits Balázs (építész), Nyári Viktor (tanuló, webdesigner), Kópis Benedek (festőművész/üvegmozaik készítő), Pataki Barbara (építészhallgató), Kovács Vanda (hallgató), Nádor-Virág Anikó (gyógyszerész), Herger Ágnes (könytáros), Kovács Adrienn (közgazdász), Hornok Csanád (informatikus és hallgató), Hlatky Katalin (kerttervező), balla péter (grafikus), kiss zsombor krisztián (grafikus), Horváth Krisztián (back office manager), Szabó Zoltán (építészmérnök), Baráth Ferenc (tervezôgrafika), Radics Péter (webfejlesztő/webdesigner), Indra Dániel (Tanácsadó / idegenforgalmi közgazdász), Cs. Plank Ibolya (fotótörténész), Grünfelder Judit (üvegtervező parművész,designer), Hidvégi Violetta (főlevéltáros), Szász Enikő (fotográfus), Csízy László (építész), Balás Benedek (grafikusművész), Major Lajos (www.s-eee.com), Hadi Krisztián (webdesigner/grafikus), Béres-Deák Krisztina (építész), Szarvas László (Grafikus – DTP), Mihály Gyula (Ceramic designer), Czakó Péter (graphic designer), Marosvölgyi Áron (grafikus), Szentpéteri Márton (irodalomtörténész, designteoretikus), Konczné Torma Brigitta (webfejlesztő), Tóth Zsófi (copy), Pfisztner Gábor (mûkritikus), Galántai Ilona (dekoratőr), Tóth Zsuzsanna (webdesigner/grafikus), gyüre judit (jelmezkivitelező), Köhrer Ursula (Grafikus), Kürtösi Csaba (Egyetemi hallgató), Bangha Renáta (belsőépítész iparművész), Molnár Csaba (webfejlesztő), Szalkai Adrienn (grafikus hallgató), Dávid Ferenc (művészettörténész), Kelemen Tamás (grafikus), László Éva (közgazdász), Horváth Szilvia (építész), Rajkó Veronika (szerkesztő), Eperjesi András (Média manager), Rubóczki Erzsébet (főszerkesztő, Intérieur magazin), Mihály Kamilla (designelmélet szakos hallgató), Hariedy Fanni (tanár), Mák Angéla (grafikus hallgató), Holényi Géza (építész hallgató), Máthé Hanga (tipográfus), Szabó Márton (Grafikus), Tóth Alíz (grafikus tervezőművész), Szentpéteri András (belsőépítész), ALmási Szabolcs (Mac), Benczúr Zsuzsa (grafikus), Both Eszter (alkalmazott grafikus (tanuló)), Havasi Raymond (kreatív igazgató), dévényi tamás (ybl-díjas ápítész), Papp Viktória (tervezőgrafikus hallgató), Albert Ádám (képzőművész), virág zoltán (webtervező, designer), Hardi János (webfejlesztő), Vörös Balázs (építész), Halász Gyula (Art Directors Club Hungary - Elnök ), Gyombolai-Szabó Valéria (építész hallgató), Korodi Éva (grafikus), Selmeczi Nóra (forgatókönyvíró), Flohr János (tervezôgrafikus), Végh Sarolta (Fémműves formatervező), varga katalin (formatervező), Farkas Ferenc (tervezőgrafikus hallgató), Patai Mária (tanár), Oláh Gábor (dtp operátor), Farkas Tamás (dtp), Balla Róbert borisz (webgrafikus/animátor), Auth Attila (grafikusművész), Majláth Anikó (tervezőgrafikus), Szabó Orsolya (építészmérnök), Felényi Péter (projektmenedzser), Kathi Zsolt (tervezôgrafikus, tipográfus), Tiboldi András (tervezőgrafikus), Fákó Árpád (fotográfus-grafikus-tipográfus), Balázs Gabriella (Tervezőgrafikus), Veress Tamás (grafikus-tipográfus), Földes Kriszta (projektmenedzser), Drabik-Pipoly Rita (grafikus), Hunka Róbert Zoltán (Hanglemez kiadó), Ferencz Miklós (grafikus), Simon Attila (tervező), Szoboszlay Péter (grafikus/ügynökség vezető), Bertók Eszter (hiredtésszervező), Mottl Rita (építész), Tóth Avanti Péter (tervezőgrafikus), Doba Erzsébet (nyomdász), Olajos Péter (zöldpolitikus), Nagy Péter Attila (freelance hanghajlító), Menich Dóra (ipari- termék és formatervező szakos hallgató / designer), Rózsa Péter (újságíró), Tóth Gábor (DTP), Kiss Ferenc (tervezôgrafikus művész), Juhász Ádám (tanácsadó), Keller Beatrix (ember), schmied andrás (nyugdíjas), Tóth Judit ( formatervezô), Dezső Diána (építész hallgató), Simon B. Ágoston (riporter), Nagy Bettina (grafikus/szakács), Barabás Anna (tervezőgrafikus), Bárányos Réka (tervezőgrafikus), Novák Ádám (grafikus/web), Szepesi Ágnes (art director), Huszár Tamás (építész), Komádi Judit (project manager), Barcsik Géza (grafikus), Tóth Szabolcs (építész), Tóth Klára (filmszerkesztő, újságíró), Szőnyei Tamás (újságíró), Lassú Viktória (tolmács, fordító), Vajda Zsófia (dekoratőr), Dobos Andrea (formatervező), Baticz Barnabás (Grafikus), Dárday István (filmrendező, közszolgálati producer), Földi Endre (grafikus), Czeglédi Réka (okl. építészmérnök), Balogh Attila Zsombor (építész), Boros László (grafikus), Széles Orsolya (Menedzser Asszisztens), Fazekas László (ügynökség tulajdonos, ügyvezető), Bődey Attila (építész), Morvay Katalin (tanuló), Szikra Zoltán (grafikus), Tasch Péter (építész), Jesch Judit (építész), Pammer Stella (újságíró), Siklósi Tamás (formatervező, designer), Bonyhádi Károly (grafikus), Baranyi Hajnalka (creative designer), Drabant Ágnes (építész), Halasi Zsolt (számítógépes grafikus), Mészáros Réka (építész), Gereben Márton (grafikus), Lamos Péter (építész), Eln Ferenc (grafikus), Tick Ervin (tördelő- és képszerkesztő, asztrológua), Tokai András (nyugdíjas, költő, műfordító), Tóth Károly (ujságiró), Böszörményi-Kovács gábor (vizuális munkás), Bartos Cecília Abigél (építész), László Zsuzsa (grafikus), Faragó István (grafikus), CzeglédiJúlia (Textiltervező designer), Weimper Viktória (építész), kerro zsuzsanna (könyvtáros), Karakas Csilla (keramikus), Markó András (építész), Molnár Szilvia (újságíró), Dávid Ferenc (biopolitika), Nagy László (grafikus), Lôrincz Attila (tervezôgrafikus), Bánáti László (nyomdász), Juhász Örsi (art director), Janiga Lívia (tipográfus), Polecsák Ármin (tervezőgrafikus), Sulyok Zsolt (Tanuló - Grafikus), Chilf Mária (képzőművész), Jávor Dániel (pr-es), SZABADOS RITA (lakberendező), Zámbó Anikó (közgazdász-kiadói munkatárs), F. Orosz Sára (kerámikus művész), Zsupponits Anett (gr. designer), Deim Ágoston (IT), Mayer Norbert (grafikus), Kara László (építész), Pap Eszter (grafikus), dr.Simkó Gabriella (jogász, újságíró), Frey Orsolya (grafikus), Morvay Zsuzsa (tanár), Rothman Gabriella (design szakértô), Vultur Csaba (újságíró), Lukács Zsombor (grafikus), pottyondy bence (építész), Bánfi Marianna (designer), Galkó Júlia (Belsőépítész), Sasvari Tamas (grafikus), Lőrincz Áron (építész), Kanizsai László (webszerkesztő), Baranyai Balázs (építész), Dombovári Márton (grafikus hallgató), Károlyi Dóra (irodalmi marketing), Fendrik Péter (art director), Szabady Csaba (újságíró), Holló Eszter (építész), Maurer Klimes Ákos (formatervező), Farkas Zénó Rolf (Flash programozó és Designer), Szombathelyi Réka (irodavezető), herczeg zoltán (divattervező), Erdélyi László (építész), Heckenast Andrea (ujságíró), Sréder Csaba (lakberendező), Mátrainé Borbély Ili (fotós), Tóth Lajos (tervező-tanuló), bihari zoltán (építész), Teszák Ádám (tanuló), Toboz Adrienn (dekoratőr), Jobbágy Bernadett (pénzügyi tanácsadó), Papp Zoltán (építész), Persovits József (újságíró, nyomdamérnök), Kovács Nagy Lea (építész hallgató), Zsámbokréty Dóra (textilművész, vizuális kultúra nevelő), Bodola Péter Archibald (építészmérnök hallgató), Muka Péter (Grafikus művész), Hoffmann Petra (lakberendező), Detre Villő (belsőépítész), Polyák Nóra (graf hallgató), Lőrincz Dániel (hallgató), Wesztergom Ilona (dékáni hivatalvezető), szűts péter (cégvezető), Meisner Miklós (grafikus, fotográfus), Pécsi Vera (szerkesztő), Ordacsi Zsuzsanna (grafikus tanuló), Komjáthy István (Komi) (szélsárkány tervező és eregető), Marinov Péter (közgazdász), Thury Lili (tanuló), bornemisza rozi (grafikus-tipográfus), Somogyi Krisztina (művészeti író), tóth ildikó (újságíró), Ferenczi Krisztina (színész, újságíró), Ferenczi Krisztina (színész, újságíró), Stiller Kriszta (író, képzőművész), Halász György (grafikus), puiz_g (tipografus vagy mi), Haasz Istvan (kepzomuvesz), Kovács Bence (építész), Flanek Péter (grafikus), Pap Róbert (Designer), Tepes Ferenc (grafikus), Szabó Levente (tanuló/grafikus), Móza Katalin (újságíró), Lengyel István Gergely (ipari formatervező), Góbi Gábor (tervezőgrafikus), Varga Piroska (építész), Szegő András ((Szentendre)), pál csaba (grafikus), Rátesi Margit (nyugdíjas), Kertész Dániel (képzőművész), Lipót Eszter (tanuló, építész), Kaszanitzky Anna (lámpatervező), Tóth Donald Laca (Fényleképező), Lázs Eszter (formatervező), Bertalan Gyula (ezermester deák, festőtanonc), Éliás István (közgazdász), Samu Attila (író, színházi rendező), Álmosdi Árpád (vagyonőr), Tokaji Nagy Csaba (tervező grafikus/fotó/lapszerkesztő), Pócs Péter (tervező grafikus), Simon Péter (tervezőgrafikus művész), Köböl Vera (grafikus), Bojár Iván András (művészettörténész, lapszerkesztő), Kállai Dávid (Grafikus operátor - DTP), Böröcz Ákos (építész), Józsa Ágnes (Újságíró, szerkesztő), Mészöly Krisztina (építészmérnök hallgató), Mátrai István (tervező-grafikus), tőke erik (vendéglátó ), Sebestyén László (fotográfus), Németh Zsófia (szerkesztő), Márton László Attila (belsőépítész, bútortervező), Szűcs Enikő (fotográfus), Lipusz Roland (építészhallgató), balla csönge (szociológia és alkalmazott grafika hallgató), Vince Judith (fordító), Dr. Halák László (újságíró), Dr. Halák László (újságíró), Zvolszky Zita (festőművész), Mezővári Ondrej (banki minőségellenőr), Malakuczi Viktor (dizájner), Pongóné Fekete Magdolna (pedagógus), Csendes Monika (építészmérnök), Koffán Eszter (logopédus hallgató), B. Nagy Anikó (művészettörténész), Gergely László (színházrendező), Erdősi Julianna (építészhallgató), Salacz Gábor (kiadványszerkesztő), Bedő J. István (újságíró), Pongó András (pályázatíró), Juhász Ádám (formatervező), Szentirmai Tamás (építész), Darázsi István (kerékpárszerelő), kovacs david (programozo), Haraszty István (Szobrász), Prosek Zoltán (művészettörténész), Nagy Ádám (formatervező), Tóth Szilvia (Építészmérnök hallgató), Petschnig Mária Zita (közgazdász), Beke András (Építészmérnök hallgató), Romhányi Tamás (építész), Boros Károly (zenekari művész), Gál Bence (építész hallgató), Ligetfalvi Zsolt (Tipomán), Boros Károly (zenekari művész), dr. Kollonay Enikő (jogász), Buda Márton (Tanuló / Villamosmérnök), Salamon Miklós (nyelvész), Lugossy Mária (szobrászművész), Mészáros Zsófi (galerista), dr. Bíró Péter (marketing szakértő), Nyári Attila (építészhallgató), Mályi Edina (recepciós), Kovács Zoltán (Építész-belsőépítész ), Dr. Szeles Péter (főiskolai tanár), Szlovák János (építész), Kara Ágnes (üzletvezető), Gombos Tünde (pedagógus (magyar-orosz)), Fekete Hajnal (nyelvtanár), Domanovszki Katalin Edit (lakberendező, dekoratőr (tanuló)), Botos Gyula Csaba (szolgáltatási munkatárs), Paszternák László (webdesigner), Gáyor Tibor (képzőművész), Kelemen Kata (textilművész), Kováts Albert (festő), Szabo Hanna (butortervező/belsőépítész), Maurer Dóra (képzőművész, prof.emerita), dr. Csaba Anna-Mária (Közgazda, lapkiadó), medvegy gabriella (építész), Pallag Márta (művészettörténész), Moscu Katalin (építész), Dr. Stunya János (Dipl. Designer, Dipl. Design Manager ), Szabó Tamás (Tanuló), Huppán Béla (grafikus tervező), Váli Miklós (grafikai tervező), Sávos Lajos (mérnök-közgazdász), FITZ PÉTER (művészettörténész), Telekes Tamás (ipari formatervező), Rozs Borbála (reklámmenedzser), Nagy Zoltán (tanuló), Révész Géza (szíjgyártó-nyerges), Nagy Alexandra (ipari formatervező), hollósi attila (papirégiségkereskedelem), Riedel Miklós (építész), Zsámboki Miklós (hallgató), Szmola Adrien (designer), Zsiros András (Főiskolai hallgató), Kertész Márton (Mérnök), Boris János (szerkesztő), Kudász Ferenc (grafikus), Muszik László (építészmérnök), pados attila (formatervező), Szurcsik János (designer), Kádár János Miklós (festő, prof.emeritus), kerényi jános (grafikusmûvész), Tibi (IT Helpdesk Support), Garai-Édler Eszter (kiadványszerkesztő), Jakab Attila (építész), Kele Judit (filmrendezö), Szakos Hajnal (epitesz), Juhász Péter (tervezőgrafikus), Gál Roland (Tanuló), Péteri Zsolt (építészhallgató), Faggyas Gabor (Ellenor), Kolozsvári Csenge (tervező), Kovács Enikő (egyetemi hallgató), Kürthy Tamás (nyugdíjas), Baranyi Tamás (Egyetemista), Gyárfás Gábor (grafikus ), Láng Péter (fotográfus), Dr. Sós Péter János (kommunikátor), Turcsány Villő (szobrász), Kardulecz Nóra (grafika/formatervezés), Kenedi Anna (tördelőszerkesztő), Hermann Zsuzsanna (közgazdász/főszerkesztő), Fábri Attila (építész hallgató), Majorcsik Tímea (építész-belsőépítész), Varga Julia (épitész), Bayer Antal (fordító, képregénykiadó), Tomasics József (tervezőgrafikus), dr. Megyer Örs (tanácsadó), Ádám László (tipográfus/grafikus), dr.Budavári Béláné (médiatanácsadó/kiadó), Kelecsényi Csilla (textilművész), Ihász Veronika (alkalmazott grafikus), Maczó Péter (tervezőgrafikus, egy. adj.), Pasztor Erika Katalina (media art/design), Monory Mész andrás (film és tv rendező), Balázs Attila (építészmérnök), salamon sandor (felsővezető), Borsos Irisz (építész), Hajdu István (műkritikus, szerkesztő), Rózsa Enikő (tanuló), Egyed Angéla Vera (építészmérnök), merényi györgy (tanár), György A. Sándor (designer), Csaba Enikő (kultúrnövény), Timár Benedek (tájépítész hallgató), Bessenyey Johanna (nyugdíjas), Varga Tamás (tervezőgrafikus), Józsa Dávid (építész), beke mátyás (formatervező), Saroveczki Tibor (közgazda), Eke Zsolt (építész), dr. Daszkalovics Katalin (ügyvéd), Schiffer János (országgyülési képviselő ), Matzon András (web designer), Zászló Csaba (tanuló), Benjámin (webdesigner), Tóta József (tanár, újságíró, tervező, mindenes), Beleznay Péter (ingatlanforgalmi szakértő), Szűcs Andrea (építész), Kiss Zoltán Tibor (grafikus), Nahalkó Edina (építész), Ágh Bence (Fahajóépítő), Nahalkö Edina (építész), Jenei József Tamás (grafikus), Patro (animátor), Nádas Éva (ötvös), Kovács Miklós (építész), Szabó Péter (építész), Horváth Julianna (építész), Hercz Melinda (építész hallgató), Szilágyi Szabolcs (építész tervező , tanár), Gereben Gábbor (építész), Sándor Róbert (grafikus), Gattyán Zoltán (építész), Farkas Mária (építész), Gál árpád (tanár), Gál árpádné (keramikus), Szatmáry László (programozó), Klenovszki Tímea (kommunikációs project manager), Kómár Mihály (építészhallgató), Sipos Barna (Csonagolástervező / Grafikus), Faludy Judit (művészettörténész), Szilagyi Krisztian (grafikus), Szabó Diána (tipográfus), ADORJÁN ATTILA (FESTŐMŰVÉSZ), deigner ágnes (építész), Gasparim Ádám (grafikus (tanuló)), Gaze (grafikus/kreativ), Plótár Fatime (építész / művészettörténész), Bircsák Eszter (művészettörténész), Bvotyik Ádám (építészmérnök), Almássy Csaba (tervezőgrafikus), Győri Attila (grafikus, tipográfus), Lengyel Sára (ipari termék és formatervező mérnök), Felcser Krisztina (Kultúr-kreatív), Taródi-Nagy Dániel (Építész), Simon József (tervezőgrafikus), Buda Bálint (kiadványszerkesztő), Győri Tibor (grafikus), Varga Krisztina (grafikusművész), Labádi Zoltán (építész), Szentgyörgyi Ottó (Grafikus, fotográfus), Kele Károly (tipográfus), Szepesi János (építész), Németh Viktor (grafikus), Krajcár Zsolt (dtp), Sik Eduárd (Marketing / Reklám), Mátrai Péter (építész, egyetemi tanár), Pataky Dóra (belsőépítész), Kadnár attila (Építész), Kertész Bence (építész), Kármán Eszter (Grafikus), Kovács Péter (építészmérnök), Gerecs Péter (grafikus / web), Farkas Krisztina (építészmérnök (hallgató)), Márkus Tamás (szinkronfordító), Domé Eszter (tervezôgrafikus), Sass Bence (befektetési vezető), Némethi Balázs (építész hallgató), Hatvani Ádám (építész), Rácz Sándor (építész hallgató), Tim Zoltán (épületgépész), Faltusz Csaba (építész), Radnai Gergő (építészmérnök), Vincze Erika (tipográfus), Zsombók Márk (Rendszergazda, Grafikus, Weblapfejlesztő), Korompay Katalin (építészmérnök), Szabados András (építész), Makay András (építész hallgató), Tesch Katalin (tervezőművész), Szigeti Adrienn (designer), Horváth Péter (flash fejlesztő), ctrlFreak (designer), Vargha Mihály (építész / újságíró), Bierer Bea (konstruktőr), Szugyiczky István (grafikus), Maczó Dávid (tipográfus), Molnár S. Gergely (építészmérnök), Páll Zsuzsanna (textiltervező), Boldizsár Csernák-Riskó (filmrendező), Nagy Veronika (festő-grafikus (közgazdász)), Bene István (designer), Varró Ákos (építész), Lehr Judit Kata (grafikus), Ferencz Attila (építész), kelner krisztián (építész), Feles Dániel (Kutató @ Kitchenbudapest), Korossy Kata (grafikus), Sas Csilla (tanuló/BME építészkar), Lukács Bettina (Tájépítész-mérnök), Horváth Eszter (fashion & cake stylist), Fehér Marianna (építész), Szabó György (ügyvezető), Csizmadia Diána (ügyfélkapcsolati csoportvezető), Glavanovics Orsolya (építész), Németh Zoltán (építész), Falvay László (Kreatív vezetô), Sárosi Anita (médiaművész, designer), Póka Marcell (Art Director), Gál Péter (Webdesigner), Horváth Janisz (grafikus/tipográfus/kalligráfus), Szilágyi Gábor (rendszerprogramozó), Vikman András (Fotográfus), Király Gergő (villamosmérnök), Végh Ágnes (Médiatervező), Rosta Péter (grafikus ), Drexler Dóra (tájépítészmérnök), Zsarnóczky Renáta (grafikus), Borsay Attila (építész), dobos viktor (grafikus/operátor), Tőke Ildikó (Ügyfélkapcsolati manager), Palásti Kovács András (tervezőgrafikus), Rönky Balázs (marketing tanácsadó), Munkácsi Kristóf (designer), varadi andras (grafikus), Bölöny Ádám (produkciós vezető), Zsigmond Vince (okl. kertészmérnök), Torma Krisztián (design manager), elek márton (belsőépítész, designer), Litványi János (tipográfus), Egervári Réka (tervezőgrafikus, tipográfus), Könyves Viktor (marketing/sales/media), Bárány Ildikó (kereskedelmi vezető), Szentmiklósi Dóra ((marketinges/grafikus)), Lerch Péter (tervezô grafikus), Rapali Krisztián (grafikus), Molnár Éva (programszervező), Bátorfy Attila (újságíró), Kóthay Gábor (Grafikusművész, betűtervező), Gál Kristóf (zenész), Nagy Dániel (programozó), Varga Ági (kult. marketing), Czuppon Dávid (diplay Jedi/ tervező mérnök), Futaki Szabolcs (Tervezőgrafikus), Kálmán Tünde (grafikus), Szedresi Norbert (grafikus), Zsigmond Áron (Stratégiai Tanácsadó kommunikációs területen), G.Korompay Judit (városépítész), Gál Krisztián (grafikus), Szegô Miriam (-), Garai Gábor (Grafikus), Dobos Katalin (grafikus), Hamar József (tájépítész), Tátrai Gábor (grafikus), Vargha Balázs (tervezôgrafikus), Nagy Tamás (informatikus), Nagy Attila (tanuló), Szijártó József (webdesigner), Sebestyén Tímea (asztrológus), Csizmadia Zsolt (formatervező), Porpáczy Zoltán (grafikus), Pécsi Máté (tájépítész), Seemann Adrienn (diák), Rekeczki Roland (tanuló), Borbola Viktória (grafikus), Székffy Anikó (tipográfus), Kárpáti Zsuzsanna (PR igazgató / KREA), Ráday Mihály (művészettörténész, televíziós műsorkészítő), Szabó Tamás (pixelkóder / web), Kövesházi Dániel (grafikus), Jávor Zsófia (pr szakember), Kiss-Gál Zsuzsanna (építész), Veress Zénó (Grafikus, tördelőszerkesztő), Kuthi Anikó (grafikus), Oláh Károly (PM), Kulcsár László (újságíró, felelős szerkesztő), Csík Gyula (tervezőgrafikus), Balla Gabriella (művészettörténész), Nagy Dániel (Grafikus hallgató), Sebestyén Gergely (grafikus), Németh Erika (-), Kiss István (tervezőgrafikus, tipográfus), Máté Richárd (cégvezető/újságíró), Németh Annamária (iparművész), Radics Mónika (tájépítész), Pikó Gábor (építész, csinovnyik), Kontra Dániel (tájépítész), Láng Szonja (-), Oláh Richárd (Pénzügyi vezető), Körösvölgyi Zoltán (művészettörténész), Angel Twosix (grafika/design), Gombos Lajos (grafikus/fotográfus), Varga Eszter (tájépítész), Schubert Péter (tervezőgrafikus), Mészáros Gábor (grafikus), Minda Endre (copywriter), Fignár Levente (Csomagolástervező, Tipográfus), Vörös Miklós (Art Director), Molnár Petra (junior account), Csordás Zoltán (tervezőgrafikus), Rácz Mihály (grafikus), Pap Tibor (tervezôgrafikus. art director), Nemes Anita (grafikus), Bardóczi Sándor (tervező és szakújságíró / tájépítész), Lobler Ferenc (képzômûvész), kerényi jános (grafikusmûvész), Botár Angéla (építészmérnök), Nagy Balázs (tervezőgrafikus), Ferenczi Bálint (webdesigner), Hudák Zsolt (tipográfus), László Pál (tipográfus, tervezőgrafikus), Zs. Tóth Edit (tervezőgrafikus), Polinszky Gyula (fotográfus), Zalavári Tibor Kálmán (formatervező), Kormányos Anna (építész), Saródy Eszter (tervezőgrafikus), Fabian Gergely (Senior Art Director), Sasvári Gergő (zenész, diák), Fesler Peter (webdesigner), Réz Ági (PR), Pócs Ádám (tipográfus hallgató), Baranyai Júlia (művészeti vezető, grafikus), Szabó Vince (kiadványszerkesztô), Kéri Attila (grafikus), Egri Zoltán (grafikus), Nagy Dániel (Építész), Haszon Sándor (Head Of Art / grafikus művész), Ivanics Gábor (grafikus (tanuló)), Mrena Juli (copywriter), Batisz Miklós (belsőépítész), Mátrai Lilla (marketingmenedzser), Széni Károly (ügyfélkapcsolat), Benedek Deák (építész tervező), Kocsis Hedvig (grafikus), Csernák Bence (grafikus), Sipos Gábor (webfejlesztő), Lázár Zsuzsa (iparművész - iskolavezető), Gergely Eszter (tájépítész), Vojtonovszki Bálint (szociológus), fülöp krisztina (belsőépítész), Marcell Tamás (grafikus), Váradi Judit (fordító), Réczey Zoltán (tervezőgrafikus, art director), dr. Kőhegyes Anikó (jogász), Lengyel Béla (ügyvezető igazgató), Olah Mate (Grafikus), Radó Gábor (nyomdász), Ferenczi-Horváth Nóra (-), Tóth Sámuel (flash fejlesztő), Barabás Dániel (szövegíró), Mentes Tamás (ügyfélkapcsolati igazgató), Takács Anna (kreatív vezető / grafikus), Leimeter Petra (irodavezető), Aradi Péter (újságíró), Suszter Viktor (tervezőgrafikus), Sándor László (dtp operátor, alkalmazott grafikus halgató), Finta József (építész), Tordai Judit (ügyvéd), Feledi Zsuzsanna (grafikus), Golda János (építész), Kárpáti Róbert (grafikus), Gyimesi Zsuzsa (újságíró), Czakó Zsolt (grafikusművész), Fodor Gergely (Tervezőgrafikus, művészeti vezető), Sántha ANdrás (grafikus), Kádár Gergely (kreatív igazgató, grafikus), Kővári Gábor (grafikus), Balla Dóra (tervezőgrafikus), Szalay Fruzsina (kiállítás szervező), Borzák Márton (grafikus), Lelkes László (grafikusművész, egyetemi adjunktus), Jeli András (grafikus), Serfőző Péter (tervezőgrafikus), Ghyczy Diana (designer), Bodó László (tanár, iskolaigazgató), Kaszás Vera (tervezőgrafikus), Armando Nuzzo (Egyetemi docens), Gulyás József (országgyűlési képviselő ), Naske László Mihály (grafikus / diák), Kovács-Andor Krisztián (építész), Kemény Mária (művészettörténész), Fabényi Julia (művészettörténész), Farkas Anna (grafikus), Tamás Anna Mária (építész), Vízvárdi András (építész-grafikus), Terbe Rita (építész), Pintér Viola (építész), Lévai Magdolna (építész), Szécsi György (építészmérnök hallgató), Steiner Balázs Miklós (építész), hámori péter (építész-jelölt), Takács Zsófia (építészmérnök), Török András (kulturális menedzser), Gács János (Szellemi tulajdonvédelmi köztisztviselő/vegyész), Simon Orsolya (építész), Győrffy Zoltán (építész), Szabó Levente (építész), Varga Bence (építész), Breitner Miklós (közgazdász), Fehér Zoltán (grafikus), Keserü Katalin (művészettörténész), Saly Noémi (várostörténész), Entz Géza (művészettörténész), Polyak Levente (urbanista), Bujdosó Attila (építészmérnök), Mlakár Vivien (tájépítész), dr. Nagy Béla (építész), Hajós Katalin (közgazdász), Rácz Jolán (építész / nemzetközi referens), Barák Péter (tipográfus), Kerresztes Sándor ( főépítész), Czechner Cecilia (Ügyvezető/díszítő kőipar ), Albert Mária (újságíró), Varga Péter István (építész), Martinkó József (újságíró), Szokolyai Gábor (építész), Iván Zoltán (építész), surányi j andrás (fotó-grafikus), Biro Katalin (epitesz hallgato), Beszédes Rita (építészmérnök), soltész noémi (építész), Prakfalvi Endre (művészettörténész), Bálint Péter (okl. építőmérnök), Gyabronka Péter (Építészmérnök), somlyódy nóra (újságíró), Baku Eszter (művészettörténész), Dellamaistra Mario (-), Fehérvári Zoltán (művészettörténész), Zanin Éva (kritikus), Zsótér László (tervezőgrafikus), Benedek István (Építész), gerle jános (építész), Holländer Judit (fordító), Kenedi János (kritikus), Pottyondy Péter (építész), Erő Zoltán (építész), Szalóky Károly (galériatulajdonos), pásztor istván (épitész), Záborszky Gábor (Képzőművész), Koncz Imre (építőmérnök), Bodó Katalin (projektvezető), Pelényi Margit (építész), Baráth Maya (Reklám szaktanácsadó), Árendás József (Grafikus), Acsay Judit (újságíró), Kara Orsolya (grafikus), Bréda József (vendéglátóipar), Ferencz Gergely (grafikus, dtp operátor), Kara György (tervezőgrafikus), Kara Eszter (grafikus), Máté András Gábor (grafikus), Légár Béla (grafikus)